Török Gábor: Az Orbán-korszak nem diktatúra, 2026-ban nem volt rendszerváltás

Török Gábor: Az Orbán-korszak nem diktatúra, 2026-ban nem volt rendszerváltás

által Norbert S
0

Török Gábor: Az Orbán-korszak nem volt diktatúra, 2026-ban nem történt rendszerváltás

Török Gábor politikai elemző szerint a 2026-os választás jelentős történelmi fordulópont volt, de nem indokolt forradalomnak vagy rendszerváltásnak nevezni. Úgy véli, a korábbi kormánypárt leváltása demokratikus úton, a törvényes választások eredményeként történt. Szerinte egy rendszer mindaddig demokrácia maradhat, amíg reális lehetőség van a hatalom választásokon történő megváltoztatására. Az elemző Kováts Eszter írására reagálva arról is beszélt, miért fontos megőrizni a politikai fogalmak jelentését.

A szakértő egy friss bejegyzésében Kováts Eszter írására reagált, amelyben a szerző arra figyelmeztetett, hogy a fogalmak jelentésének és súlyának megőrzése érdekében nem kellene választási forradalomként hivatkozni a történtekre. Török Gábor úgy fogalmazott, korábban is többször kifejtette már, hogy megítélése szerint az Orbán-korszak nem volt diktatúra vagy autokrácia, és 2026-ban sem forradalom, sem rendszerváltás nem történt. Hozzátette, nem zavarja, ha mások ezeket a kifejezéseket használják, mert szerinte idővel úgyis kiderül, mely fogalmak állják ki az idő próbáját.

A demokrácia fogalmai

Az elemző szerint a demokrácia megítélése attól függ, ki mit tekint a lényegének. Vannak, akik már akkor is a demokratikus berendezkedés megszűnéséről beszélnek, ha olyan politikai erők kerülnek hatalomra, amelyekkel nem értenek egyet. Mások a demokratikus körülmények között kialakuló túlhatalmat, például a tartós kétharmados többséget tekintik a demokrácia határának. Török ezzel szemben úgy véli, egy rendszer mindaddig demokrácia maradhat, amíg reális lehetőség van arra, hogy demokratikus úton leváltsák a kormányt.

Szerinte pontosan ez történt 2026-ban Magyarországon: közel 3,4 millió választó döntött úgy, hogy demokratikus úton leváltja a korábban négy választáson is kétharmados többséget szerző pártot, és más politikai erőnek ad bizalmat. Az elemző úgy látja, a választás az 1990 utáni magyar történelem egyik fontos fordulópontja, amelyet a későbbi történetírás is így értékelhet.

A politikai elemző Tóka Gábor forradalomról szóló meghatározását is idézte. Eszerint forradalom akkor történik, amikor valaki az érvényes törvényes renddel szemben a nép nevében egy új legitimitási forrást hirdet meg. Török szerint 2026-ban ehelyett egy, a kormánypártból kilépő politikus két év alatt felépített politikai munkája vezetett oda, hogy pártja a törvényesen megtartott választáson jóval több szavazatot szerzett korábbi politikai közösségénél.

Török Gábor szerint kormányváltás, és mostanra már az is látható, hogy rezsimváltás történt, az 1990-ben, az egypártrendszerű kommunista diktatúra után létrehozott politikai rendszerben pedig új fejezet kezdődött. Bejegyzése végén arra is kitért, hogy a változást ellenzők már most önkényről és a demokrácia végéről beszélnek.

Ezt is kedvelheted