Török Gábor Magyar Péter mentelmi ügyéről: Ez provokáció vagy fricska
A politológus szerint az ügyészségnek sikerült felpiszkálnia Magyar Pétert azzal, hogy a mentelmi jogának felfüggesztését ugyanazon a napon kérte az Országgyűléstől, mint a korrupcióvád miatt Hankó Balázsét és Seszták Miklósét.
A Legfőbb Ügyészség szeptember 22-én egyszerre három közleményt adott ki, hogy hűtlen kezelés, hivatali vesztegetés és lopás miatti nyomozásokhoz kikérje három országgyűlési képviselő mentelmi jogát: Seszták Miklósét, Hankó Balázsét és Magyar Péter miniszterelnökét. A tömbösítve kiadott közlemények nagy vihart kavartak, Magyar Péter azóta bírálja a Legfőbb Ügyészséget a közösségi médiában, kifogásolta, hogy az ügye egy lapra került a Fidesz és a KDNP politikusával, miközben a saját mentelmi jogának kiadását kifejezetten kérte a parlamenttől.
Török Gábor a 24.hu Törökülés adásában úgy értékelte: ez provokáció vagy fricska Magyar Péter irányába. Mint mondta, nyilvánvalóan rendkívül kellemetlen, hogy ezekkel a nevekkel szerepel egy címlapon, ahogy az is, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnöknek esetleg az igazságszolgáltatás előtt kell állnia egy telefonlopási vita ügyében.
A politológus szerint az is látszik, hogy az ügyészségnek valóban sikerült felpiszkálnia a miniszterelnököt. Erre utalhatott, amikor arról beszélt, hogy „végre indul az út a börtönbe program”. Török szerint ez azért is érdekes, mert az elmúlt hónapokban a kormány kommunikációja arról szólt, hogy ez csupán az elvárás megfogalmazása, az azonban nem a kormánytól függ, hogy az igazságszolgáltatás éppen hol tart. A politikai elemző úgy látja, Magyar Péter szavaiból ezúttal úgy tűnhetett, mintha ő maga szeretné irányítani ezt a programot. Török szerint ez volt a miniszterelnöki válasz kevésbé sikeres része, és inkább érzelemből vagy zsigerből jöhetett, mintsem politikai számításból.
Az adásban ugyanerről az esetről Schultz Nóra politológus úgy fogalmazott, hogy a Hankó- és Seszták-féle gyanúsítás a többmilliárdos korrupciógyanú miatt nem mérhető össze egy telefonlopási váddal, szerinte Magyar Péter is erre az aránytalanságra igyekezett rámutatni, amikor először nekiment a Legfőbb Ügyészségnek. Abból akár profitálhat is, hogy a volt kormánypárti képviselők mentelmi jogát korrupciós vagy hatalommal való visszaélési ügyekben kérik ki, míg a miniszterelnökét egy piti ügyben – mondta Schultz, felidézve, hogy a miniszterelnöknek ez volt a legproblémásabb ügye azóta, hogy 2024-ben színre lépett. „Nem a hatalomhoz való viszonyát érinti vagy a közpolitikai gondolkodását, hanem a személyiségét. A személyiséggel kapcsolatos ügyek mindig nehezek és költségesek lehetnek egy politikusnak” – tette hozzá a politológus.
Miután az ügyészség indítványozta a kormányfő mentelmi jogának kiadását, Magyar Péter azonnal támadásba lendült; előbb arról beszélt, hogy ez lehet a „Polt-féle ügyészség utolsó szánalmas kísérlete” a rendszerváltás elbagatellizására, hogy összemossák az „orbáni maffia által végrehajtott 10 és 100 milliárdos közpénzlenyúlásokat és az ellenem 2024-ben indított, és már többször befuccsolt politikai karaktergyilkossági kísérletet”. Később azonban közölte, nem áll a Legfőbb Ügyészség útjába, kéri a mentelmi jogának kiadását, ami már hétfőn meg is történhet, kevesebb mint egy héttel az ügyészségi közlemény megjelenése után.
A Legfőbb Ügyészség nem maradt szótlan, a miniszterelnök szavaira úgy reagáltak, a törvényesség, a pártatlanság és a lelkiismeretük alapján végzik munkájukat, döntéseiket pedig nem befolyásolják politikai vagy más szempontok, kizárólag szakmai alapon döntenek. Magyar Pétert nem hatotta meg az ügyészségi közlemény, a következő napokban egész pályás letámadást indított. MNB-alapítványok, aranykonvoj-ügy és „rogáni végrehajtó maffia” – ezekkel ostorozta napokon keresztül az ügyészséget a kormányfő, aminek a végén már odáig jutott, hogy szerinte a Dunába kellene dobnia az MNB-alapítványokkal kapcsolatos iratokat, „mert akkor velem együtt azokat is kihallgatná végre a Legfőbb Ügyészség, akik elloptak 700 milliárd forintot”.
