Mítosszá vált Orbán Viktor stratégiai előnye, közben a Tisza emeli a tétet
Nyári szabadsága után Kötcsén lépett ismét a korábbi kormányoldal politikai és értelmiségi holdudvara elé Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, majd interjúkban is megszólalt, így az elmúlt napokban egyre aktívabban tért vissza a napi politikába. Eközben Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön bejelentette a politikusi vagyonosodási vizsgálatok bevezetését: a tervek szerint a NAV akár húsz évre visszamenőleg is ellenőrizheti a jelenlegi, valamint az elmúlt öt évben tisztséget viselt politikusok vagyongyarapodását.
Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint az Orbán Viktorhoz hosszú időn át társított stratégiai gondolkodás mára részben mítosszá vált. A miniszterelnökre politikai pályafutásának jelentős részében valóban jellemző volt, hogy néhány lépéssel ellenfelei előtt járt, jól érzékelte a politikai folyamatokat, és képes volt unortodox megoldásokkal előállni. Az elemző szerint a Fidesz stratégiai kezdeményezőképessége mára meggyengült, ennek jelei már 2019-ben érzékelhetők voltak. Addig a párt proaktívan formálta a politikát, új témákat és konfliktusokat épített fel, köztük a Brüsszellel szembeni konfliktusos kommunikációt, a Soros György köré épített kampányokat és a bevándorlásellenes politikát.
A 2019-es önkormányzati választási kampány volt az első pont, amikor látszott, hogy a Fidesznek nincs igazán erős, új központi üzenete. Ezután külső válságok – a koronavírus-járvány, majd Oroszország Ukrajna elleni háborúja – érkeztek, amelyekre a párt még hatékony válaszokat tudott adni. 2026-ra azonban ez a stratégia már nem bizonyult elegendőnek: a háborús tematika elveszítette politikai erejét, és a Fidesz nem tudott helyette hasonlóan hatékony új üzenettel előállni, miközben jóval ütőképesebb ellenzékkel kellett szembenéznie.
Murányi András, az Index felelős szerkesztője szerint jelenleg az hiányzik leginkább a magyar politikai térből, hogy Orbán Viktor és a Fidesz világos, érvényes politikai ajánlatot fogalmazzon meg. Orbán mostani visszatérését a Twin Peaks világához hasonlította: megszólalásait kemény, olykor fenyegető hangvétel jellemzi, példaként az NVVH munkatársaival kapcsolatos kijelentéseket említette, amelyek felidézik a korábbi kötcsei beszédet is. Szerinte a megszólalásokban egyelőre a veszteségek számbavétele dominál, és mindez ködbe burkolózó politikai történet, mert nem kapcsolódik hozzá világosan megfogalmazott program vagy jövőkép.
Virág Andrea rámutatott, hogy az elszámoltatás és a közélet megtisztítása a Tisza egyik legfontosabb választási ígérete volt. A Republikon Intézet friss felmérése szerint ironikusan éppen ebben a kérdésben elégedetlenek a Tisza saját választói is: türelmetlenek, és gyors, látványos elszámoltatást várnak. Az olyan bejelentések, mint a politikusi vagyonosodási vizsgálatok elindítása, részben ezt a türelmetlenséget próbálják kezelni, miközben egy konkrét kampányígéret megvalósítását is jelentik. Az elemző szerint a Tiszának célravezető napirenden tartani az elszámoltatást, és lesz még mivel foglalkozniuk.
Murányi András szerint a nemzetközi tapasztalatok alapján a vagyonvisszaszerzés rendkívül nehéz és összetett folyamat, ezért nem érdemes gyors eredményekre számítani. Már az is jelentős eredmény lenne, ha a jogellenesen megszerzett vagyon számottevő részét sikerülne visszaszerezni. Hozzátette: a kormányváltás és az NVVH felállása között eltelt több hónap lehetőséget adhatott az érintetteknek a felkészülésre, bár a közelmúltbeli letartóztatások azt mutatják, ez nem minden esetben sikerülhetett. A politikusok vagyonosodási vizsgálatáról azt mondta, hogy a nevükön lévő vagyon feltérképezése nem feltétlenül ad teljes képet, hiszen egyes vagyonelemek családtagok nevén is lehetnek. Magyar Péter bejelentése alapján arra számít, hogy egy átfogóbb rendszer jöhet létre, amely a hozzájuk köthető vagyonelemeket is igyekszik feltérképezni.
