Netanjahut és Putyint is letartóztathatják hazánkban, ha teljes jogú tagok maradunk
Az elmúlt időszak jelentős politikai eseményei közé tartozik, hogy Magyarország, a nemzetközi jogi közösségben betöltött szerepének megerősítése érdekében, benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez. Emellett a kormány kormánypárti többsége május 27-én törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország továbbra is tagja maradjon a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC). E lépések célja, hogy erősítsék a nemzetközi jogi intézményekkel való együttműködést, és reagáljanak a nemzetközi közvélemény elvárásaira.
Görög Márta, igazságügyi miniszter által jegyzett törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy Magyarország felelős szereplője kíván maradni a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek. E kijelentés különösen időszerű, mivel a világpolitikai helyzet, amelyben a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi humanitárius jog megsértése a globális diskurzus középpontjában áll, kiemeli az elszámoltathatóság kérdésének fontosságát.
Az Orbán-kormány tavaly áprilisban a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés folyamatát kezdeményezte, amely azzal a céllal indult, hogy kifejezze nemtetszését a bíróság tevékenységével szemben. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozata szerint a bíróság politikai szervezetté vált, így Magyarország nem kívánta folytatni a részvételt a munkájában. A kormány eddig tagjai között volt, hogy Magyarországon a helyi jogrend alapján nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyint, amennyiben ellene az ICC kibocsátott elfogatóparancsot.
A Római Statútum által létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság 2002 óta működik, és célja humanitárius jogi felelősségre vonás, különösen háborús bűntettek és emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények esetén. Az ICC az utóbbi negyedszázadban több állam vezetője ellen is elfogatóparancsot adott ki, köztük Omar al-Bashir szudáni elnök és Muammar Kadhafi líbiai vezető ellen is. Legutóbb Vlagyimir Putyin ellen adtak ki elfogatóparancsot, amely a gyermekek jogellenes deportálásával kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozik. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen is hasonló vádpontok merültek fel, amely a gázai népirtás miatt vált aktuálissá.
A jövőbeni politikai lépések és a már elfogadott törvényi keretek alapján, ha Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság teljes jogú tagja marad, lehetséges, hogy Netanjahut és Putyint is hazánkban tartóztatják le, amennyiben ezek az eljárások megvalósulnak. A helyzet következményei jelentős hatással lehetnek nemcsak a hazai, de a nemzetközi politikai viszonyokra is, hiszen az ilyen lépések alapvető kérdéseket vetnek fel a nemzetállamok jogalapjáról és a nemzetközi együttműködés határozatairól, amelyek alapja a globális biztonság és a jogrend megerősítése.
