Itt a következő döntés a közmédia átalakításáról
2026. július 21-én az Országgyűlés különös figyelmet szentelt a közszolgálati médiarendszer átalakításának, amikor megszavazták a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának visszavonását és a Független Közmédia Testület megalapítását. A javaslat Hantosi István (Tisza Párt) indoklása szerint a célja az új közszolgálati médiaszervezeti rendszer kialakítása.
A határozat értelmében a Közszolgálati Közalapítvány megszűnésével járó alapítói döntések rendezése vár, így az alapító okirat visszavonásával és a megszűnéskori vagyon jogi sorsának meghatározásával kezdődnek a változások. Ezen felül, a Független Közmédia Testület működésének új alapító okirati, pénzügyi és szervezeti kereteit is biztosítják.
Fontos, hogy a testület tagjainak megválasztása is átlátható módon történik: az Országgyűlés három kormánypárti és három ellenzéki tagról dönt, míg további három tagot szakmai szervezetek választanak ki. De jelölésre nem kerülhet sor azok számára, akik az elmúlt öt évben bármely párt tisztségviselői voltak vagy politikai tevékenységet folytattak.
A javaslatot 139 igen szavazattal, 26 nem ellenében, és 1 tartózkodás mellett fogadták el, amely jelentős lépés a közmédia függetlenségének megteremtése felé.
Elsötétült a közmédia
Mint arról korábban beszámoltunk, június 23-án a törvényhozás elfogadta a médiaszolgáltatásokat érintő törvénymódosítást, amely a közmédia átalakítását célozta meg. A februári javaslat értelmében a Közszolgálati Közalapítvány helyett a Független Közmédia Testület veszi át a jogokat az új közszolgálati médiavállalatok felett.
A Művelődési Bizottság július 2-án egy átmeneti vezetőt is kinevezett; dr. Horváth P. András jogász és ügyvéd fogja irányítani a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap közmédiaszolgáltatásait. A szakmai irányításban részt vesz Mészáros Zsófia, Bodacz Balázs, illetve Kerényi György.
Július 7-én a közszolgálati csatornák hírszolgáltatása felfüggesztésre került, a közmédia azonban egy figyelemfelkeltő üzenettel tette közzé: „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen.”
Ez a lépés kihatott a politikai színtérre is, ahol a hírszolgáltatás felfüggesztését követően Magyar Péter és Orbán Viktor is reagált. Orbán történelmi napnak nyilvánította július 7-ét, kijelentve: „Véget ért a propaganda sugárzása a közmédia felületein. Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon. Ennek most vége.” A volt miniszterelnök véleménye szerint mindez a tiszas önkény újabb lépése.
