Fényes Nappal Sétált Át Zoltán a Vasfüggönyön: Egy Szökevény Története
Negyven évvel ezelőtt, 1985 decemberében, Zoltán, a vasi határőrkerület horvátlövői őrsének fiatal katonája, fényes nappal, egyenruhában sétált át az osztrák határon. Karácsonyát a titokban „szabad nyugatnak” nevezett területen tölthette. Ez az eset különös figyelmet kapott, mivel a fiatalember végül disszidált, amit a magyar hatóságok 11 év fegyházra ítéltek távollétében. A rákövetkező két évben a hatóságok visszavonták a körözését, mivel úgy ítélték meg, hogy bátorság kellett ahhoz, hogy meglépjen.
Az akkori korszakban egy határőr személye nem sok figyelmet kapott. Zoltánt parancsnokai „antikatonának” hívták, hiszen végleg távol maradt a katonai élettől. A szökése előtt négy nappal került a közelben lévő őrsre, ahol a szolgálatot végrehajtotta. 11 órakor, a szokásos vizelési szünetet kérve, Zoltán a fegyverét hátrahagyva egyszerűen átugrott a vasfüggöny drótkerítésén, és már a következő pillanatban Ausztriában találta magát.
Aktuális információk szerint az osztrák hatóságokat meglepte Zoltán szökevénye, aki egészen Oberwart településig gyalogolt. Ott egy rendőr fedezte fel, akihez Zoltán ellenállás nélkül megadta magát. Ezt követően elvitték a traiskircheni menekülttáborba, ahol politikai menedékjogot kapott, és nevet változtatott. Az osztrák határvédelmi szervek figyelmetlensége különös kritikát kapott Bécsben, mivel egy magyar katona így juthatott el ilyen messzire a biztonságot jelképező egyenruhájában.
A határőrségnél Zoltán megalázását és a folyamatos áthelyezéseket emlegették azok a hazatérő disszidensek, akik arról beszéltek, hogy a katonai élet hogy alakította Zoltán sorsát. Ottani karácsonyi partin kifejtette, hogy a szolgálat alatt tartott fáradalmak és spirituális elszigeteltsége ébren tartotta vágyát a szökés iránt. Kétségei az ügykövetkezmények miatt elhíresült szökevénye sorsa körül formálódtak, még a hegyek közé is menekülnie kellett volna, ha nem sikerült volna átlépnie a határt.
Reményei szerint az új élet lehetőséget ad álmának megvalósítására, de a tengerentúlon végül eltűnt, és még a családja sem hallott róla többet. Zoltán szökésével egy új fejezet vette kezdetét a magyar határ történelemben, amely nemcsak a politikai környezet, hanem a katonaság egyéniségét is formálta az adott időszakban.
A Zoltán szökése és annak következményei a magyar határőr történelem egy megdöbbentő esete, amely a bátorság és a félelem határait feszegette. Kérdéseket vet fel arról is, hogy a rendszer hogyan kezelte a katonákat, akik az elnyomás árnyékában próbáltak életet élni.
Forrás: www.blikk.hu/aktualis/krimi/vasfuggony-szokeveny/1belpx7
