Mráz Ágoston bocsánatot kért a félrevezetett választókról
Volt a Nézőpont Intézetnek olyan kutatása a választás előtt, amelyben már a Tisza Párt vezetett – ismerte el hosszú hallgatás után Mráz Ágoston Sámuel. Az intézet vezetője elnézést kért azoktól, akik úgy érzik, félrevezették őket, és hozzátette, hogy a helyzet ennél is rosszabb, mert az utolsó napokban a saját adataiknak sem hittek.
A Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt a választás előtti mérésekről Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, nem sokkal azután, hogy az intézet közleményben tudatta, megvizsgálták a közvélemény-kutatási módszertanukat, és a tanulságok alapján átalakítják a működésüket.
Mint elmondta, a választás előtti utolsó átfogó országos mérést a Békemenet után, március 19-én publikálták, ebben még hat százalékpontos listás Fidesz-előnyt becsültek, „ugyanezen a bázison röviddel ezt követően már reális esélye volt a kormányváltásnak”. Arra a kérdésre, hogy volt-e olyan kutatásuk, amely szerint már a Tisza vezetett, egyetlen szóval felelt: igen.
Mráz szerint a választás megértésének kulcsa, hogy a célegyenesben nagyon meglepő változás történt, és nemcsak az országos, hanem a választókerületi hangulat is párhuzamosan billent meg az utolsó hetekben. Szakmai hibának nevezte, hogy a hónapokkal korábbi helyi felméréseket még relevánsnak tekintették.
– Amikor pedig azt láttuk, hogy megindult a billenés, magunk is kételkedtünk abban, hogy valóban ekkora változás történhet ilyen rövid idő alatt – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy ezzel lényegében becsapták a jobboldali választókat, így reagált: – Elnézést kérek mindazoktól, akik úgy érzik, félrevezettük őket. Ugyanakkor be kell vallanom, hogy a helyzet még ennél is rosszabb, az utolsó napokban nem hittünk a saját adatainknak sem.
Elismerte azt is, hogy az intézet „foglyává vált” a jobboldalról érkező „elképesztő elvárásoknak”. Amikor 44 biztos és 22 esélyes fideszes körzetről beszéltek, az akkori kormánypárthoz kötődő szereplőktől szerinte „hideget-meleget” kaptak, mert nem adtak esélyt a személyes győzelmüknek.
A legnagyobb szakmai hibának a hibás részvételi becslést tartja. – A fiatal tiszások aktivitását alul-, a rejtőzködő, alacsonyabb végzettségű fideszesekét felülbecsültük – mondta, hozzátéve, hogy úgy számoltak, a Tisza támogatottságának is van plafonja, hiszen Magyar Péter személyes népszerűsége még a pártjáét sem érte el, és a korábbi tapasztalatok alapján rejtett Fidesz-tartalékokkal is kalkuláltak.
Mráz szerint a Nézőpont reputációs kárt szenvedett, „de nem semmisült meg”. Az intézet a jövőben kevesebbet szerepel a nyilvánosságban, és inkább mélyebb elemzéseket publikál, a legismertebb arcok viszont visszatérnek.
– Boros Bánk Levente kollégám és én is hamarosan visszatérünk a ringbe, és saját nevünkben folytatjuk elemző munkánkat – fogalmazott. Mivel az intézetnek szerinte az elmúlt években nem voltak szerződései a kormányzattal, nem tart retorzióktól, de ha valamelyik hatóság érdeklődik, „megmutatjuk, amit kér”.
A Mi Hazánk plafonja és a Tisza belső harcai
Az interjú második felében Mráz a politikai erőviszonyokról is beszélt. Szerinte a Tisza mögött több érdekcsoport gyűlt össze – liberális technokrata közgazdászok, baloldaliak, kiábrándult fideszes káderek és lobbisták –, és ha a megszorításokat szorgalmazó technokraták győznek, Magyar Péter „komoly indulatokkal fog találkozni” az országjárásán.
A Mi Hazánk támogatottságának plafonját a Jobbik története alapján tíz és tizenöt százalék közé teszi, és úgy látja, Orbán Viktor éppen ezért pozicionálja magát részben radikális oldalról, mert ezzel korlátozhatja a párt további növekedését. Az elemző szerint arányos választási rendszerben a Tisza is csak középerős párt lenne, abban viszont kételkedik, hogy 2030-ig ilyen reform születik.
Elvették az egyetemi előadásait
Mráz Ágoston a vele szemben az ELTE-n indított etikai eljárásról is beszélt. Szerinte egyes tanszéki kollégái „egyetemhez méltatlan stílusban” támadták meg, és különösen rosszul esett neki, hogy panasz vagy szakmai kifogás nélkül elvették az egyetemi előadásait, szerinte kizárólag politikai okokból. Az etikai eljárást politikai támadásnak tartja, és úgy véli, a helyzet mielőbbi lezárása az ELTE-nek is érdeke.
