Baka András: Az Új Magyarországot Nem Indokolt Bosszúra Építeni
2026. augusztus 11-én, a kormánypárti többség által Baka András köztársasági elnökké választását az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén hirdették ki. Az ülés 14 órakor kezdődött, ahol Hallerné Nagy Anikó levezető elnök bejelentette az államfőválasztáshoz szükséges ajánlásokat. A jelölési folyamat során a Fidesz és a KDNP nem vett részt, mivel Sulyok Tamás elmozdítását illegitimnek tartják. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre, de hiányzó ajánlások miatt neve végül nem került a szavazólapokra.
A titkos szavazás során 146 képviselő szavazott, 140 igennel és 6 nemmel, így Baka András lett a köztársasági elnök. Az új államfő augusztus 19-én kezdi meg hivatalos tevékenységét. Baka András korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, de 2011-ben a Fidesz–KDNP parlamenti többsége megszüntette a Legfelsőbb Bíróságot, és a Kúria vette át annak feladatait. Ezt követően Baka András a strasbourgi bíróság előtt is megvédte jogaikat, amely végül kedvező döntést hozott számára. A Kúrián tanácsvezető bíróként dolgozott tovább.
Beszéd a Valódi Igazságért és Az Önmegtartóztatás Fontosságáért
Baka András megválasztása utána elmondta, hogy „nagy megtiszteltetés, elismerés és kivételes bizalom” számára az Országgyűlés döntése. Rámutatott arra, hogy Magyarország olyan korszakhoz érkezett, amely sürgeti a komoly gondolkodást az állam működéséről és az alkotmányosságról. Kiemelte, hogy a társadalom többsége felszabadulást és reményt keres, míg mások csalódottak és bizonytalanok. Hangsúlyozta, hogy az új Magyarországot nem lehet bosszúra alapozni, a társadalmi egység nem akadályozhatja meg a különbözőségek elfogadását.
Baka András a köztársasági elnök szerepéről is beszélt, amely szerinte elsősorban a pártpolitikai semlegességet követeli meg, de nem az értékelfogultságot. Kitért arra is, hogy a köztársasági elnök hivatása az eltérő nézetek legitimitásának elismerése. „A nemzet egysége nem azt jelenti, hogy mindannyian ugyanazt gondoljuk, hanem azt, hogy egyenlő méltósággal tartozunk ugyanahhoz a nemzethez” – fogalmazott.
A Jövőkihívásai és a Jogállam Védelme
Ezen kívül beszélt a jogállam és a demokratikus intézmények védelméről is. Baka András rámutatott, hogy a rendszerváltás óta, amely állítás szerint „élvtanulóból süllyedt a sereghajtók közé”, Magyarország válságos helyzetbe került, amely a jogállam és az államszervezet működését egyaránt érinti. A közszolgáltatások, mint az egészségügy és az oktatás is súlyosan krízishelyzetbe kerültek.
A köztársasági elnök kihangsúlyozta a közös javak védelmét, és azt, hogy a jogállam működése nem csupán szabályokban, hanem az emberek hitében rejlik. Az államfői beszédének végén kijelentette, hogy a cél egy olyan ország kialakítása, ahol a gyerekek jövője független a születési körülményeiktől, és mindenki munkáját megértik és megbecsülik. „Az állam nem önmagáért, hanem az emberekért van” – zárta beszédét Baka András.
