Tarjányi Péter és Baka András jelölése: Kérdések a kétharmados hatalom körül
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő Baka András köztársasági elnöki jelöléséről értekezik, hangsúlyozva, hogy ez az ügy nem csupán egy személyi döntés, hanem mélyebb politikai jelentőséggel bír. Az elemzésében Tarjányi kiemeli, hogy Baka jelölése több szereplőt – magát Bakát, Magyar Pétert, a Fideszt és a választókat – egyaránt szembeállít egy sor kényes dilemmával.
Baka András, aki 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként dolgozott, majd a Legfelsőbb Bíróság elnökévé vált, a Fidesz kétharmados hatalomra jutását követően idő előtt elvesztette mandátumát, mivel az igazságszolgáltatás átalakítása ellen emelt kifogásokat. Az Európai Bíróság ennek kapcsán Magyarországot marasztalta el, ami nem csupán jogi, hanem morális dilemmákat vet fel.
Tarjányi szerint ellentmondásos, hogy Baka 2011-ben elvetette egy közjogi méltóság mandátumának alkotmányos módosítással történő megszüntetését, míg most ő a Fidesz jelöltje, amely éppen egy ilyen módon fosztotta meg Sulyok Tamás államfői mandátumát. A szakértő rávilágít arra, hogy a kétharmados hatalom jogi keretei mellett erőteljes etikai és politikai kérdéseket is felvet: „Meddig mehet el egy kétharmados hatalom csak azért, mert megteheti?”
Tarjányi érvelése szerint Magyar Péter, amikor Bakát jelöli, nem csupán egy tapasztalt jogászt szeretne a Sándor-palotába küldeni, hanem olyan személyt, aki képes megvédeni a közjogi intézmények függetlenségét a politikai hatalommal szemben. Az igazi próba azonban az lesz, hogy Baka miként viszonyul a Fidesz döntéseihez: ha úgy érzi, hogy helytelen, képes lesz-e ellene fellépni.
A Fidesz jelenlegi álláspontja az államfőválasztással kapcsolatban az, hogy nem vesz részt a választáson, mert illegitimnek tartja Sulyok Tamás mandátuma korai megszüntetését. Zavaró, hogy éppen 2010 után a Fidesz birtokolta a kétharmadot, és Baka mandátuma is ennek következményeként szűnt meg. Tarjányi ezt a paradoxonra reflektálva teszi fel a kérdést: „2011-ben hol volt ez az önkorlátozás?” Az epizód arra mutat rá, hogy amikor a hatalom az ő kezében van, a követelmények könnyen elhomályosulnak.
Az írás végén Tarjányi a tágabb politikai kérdést is felveti: miért döntesz a köztársasági elnök személyéről pártfrakciók, nem pedig közvetlenül a választók. Az Alaptörvény szerint az államfő feladata a nemzet egységének kifejezése, így Tarjányi úgy véli, érdemes lenne megfontolni a közvetlen elnökválasztás lehetőségét. Ennek megvalósítása azonban újragondolná az elnöki jogköröket és a kormányhoz, valamint az Országgyűléshez fűződő viszonyt.
Baka András jelölése mögött nem csupán politikai személyek küzdelme áll, hanem a kérdés, hogy intézményeink mennyire képesek ellenállni az aktuális hatalom nyomásának, és hogy végre a hatalmat kényszerítjük arra, hogy tiszteletben tartsa intézményeink függetlenségét. Ez a feladat nemcsak Bakát és Magyar Pétert állítja próbára, hanem az egész magyar politikai rendszert is.
