Polt Péter Strasbourgban keres elégtételt mandátumának megszüntetése miatt
Polt Péter korábbi legfőbb ügyész és alkotmánybíró egy kedden közzétett interjúban beszélt arról, miért fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, és hogyan értékeli alkotmánybírósági elnöki mandátumának megszüntetését. A több mint kétórás beszélgetésben korábbi fideszes tagságáról, a nagy visszhangot kiváltó letartóztatásokról, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról is kifejtette véleményét.
Elmondta, azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy erkölcsi elégtételt kapjon politikai okból történt eltávolítása miatt. Alkotmánybírói elnöki mandátuma az alaptörvény tizenhetedik módosítása miatt szűnt meg. Politikai hátteréről azt mondta: mindössze két évig volt a Fidesz tagja, és már 1995-ben kilépett a pártból. Nemtelen támadásoknak tekinti a vádakat, amelyek szerint ő a Fidesz legfőbb ügyésze vagy alkotmánybírója lett volna, megjegyezve: a rendszerváltás óta szinte minden legfőbb ügyész volt korábban politikai párt tagja.
Kényszerű távozása kapcsán azt mondta: hasonló történt vele, mint Baka Andrással, akinek szintén egy alkotmánymódosítás miatt kellett távoznia a Legfelsőbb Bíróság éléről. A pert elsősorban azért indította el az EJEB-nél, hogy morális, erkölcsi elégtételt érjen el, és szeretné, ha a bíróság kimondaná: jogszerűtlen volt mandátumának megszűnése. Emellett kompenzációra is számít, keresetét pedig számos hasonló eljárásra alapozza, így jó esélyt lát arra, hogy igazat adnak neki.
Fürcht Pálnak, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjének nyilatkozatára reagálva azt mondta: nem tartja elképzelhetőnek, hogy egy felettes vezető szóban szabta volna meg, ki ellen lehet nyomozni az aranykonvojügyben. Visszautasította azokat a vádakat is, amelyek értelmében legfőbb ügyészként politikai indíttatásból befolyásolt volna eljárásokat, ennek ugyanis bizonyosan lennének nyomai, de nincsenek ilyenek. Hozzátette: az ügyészek legfeljebb szakmai iránymutatásokat tehetnek a nyomozó hatóság felé, az utasításokat pedig meg is lehet tagadni, ha nincs jogalapjuk.
Fejes Péter legfőbb ügyész kinevezéséről azt mondta: jó választás, hiszen több évtizeden keresztül dolgozott ügyészségeken, a vörösiszap-katasztrófa után szerinte jól képviselte a vádat. Arra reagálva, hogy bizonyos ügyek a választások előtt elhúzódtak, április óta viszont felgyorsultak, úgy fogalmazott: most jött el ezek ideje. Hozzátette: a nyomozó hatósági eljárás elhúzódása nem magyar jelenség, az ügyészségi szakasz pedig általában a legrövidebb.
A közismert emberek, politikusok vezetőszáron való elvezetéséről, letartóztatásáról azt mondta: az indokokat nem hozták nyilvánosságra, így nincs tudomása arról, hogy ezek az intézkedések megalapozottak-e. Ha nem így van, az érintettek kérhetnek jogorvoslatot Magyarországon, és később az EJEB-nél is. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal kapcsán kiemelte: bár politikailag megalapozott a szervezet felállítása, szakmailag nem előzték meg komoly előkészületek, és meglátása szerint a felállítás csak politikailag támasztható alá.
Annak kapcsán, hogy a miniszterelnök szóvá tette mentelmi jogának egyszerre történő kikérését, Polt Péter azt mondta: nagyon nehéz helyzet, ha valaki fenyegetve érzi magát, és úgy kell döntéseket hoznia. Hozzátette: bízik benne, hogy a magyar igazságszolgáltatás a hagyományokat követve tudja majd a jogállami utat járni. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról azt mondta: ez tovább fogja darabolni az ügyészség monopóliumát, egyelőre azonban nem látszik, mennyit fog hozni Magyarország számára.
A gyermekvédelmi intézmények dolgozói ellen folyó büntetőeljárások kapcsán kiemelte: az ágazat soha nem csupán a segíteni szándékozókat vonzotta, hanem azokat is, akik ki akarták használni a gyermekeket, így valószínűleg mindig voltak szürke foltok a rendszerben. Reményét fejezte ki, hogy a közelmúltban kirobbant botrányok segítenek visszaszorítani ezeket a jelenségeket.
