Hogyan kerülhettek a Magyar Államkincstárba a Seszták-ügyben lefoglalt milliárdok?
Erdőkben elásva, épületekben elrejtve és széfben tárolva találtak milliárdokat a Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter ellen folyó büntetőeljárásban, a készpénzt pedig már át is adták a Magyar Államkincstárnak. A kérdés az, hogyan kerülhetett a pénz ilyen gyorsan hatósági letétbe, ha a bankjegyekre bizonyítékként is szükség lehet.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) közleménye szerint november 12-én és 13-án több helyszínen, Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád megyékben nagy mennyiségű készpénzt találtak a nyomozók. A megtalált készpénz teljes összege 5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró és 1 257 100 amerikai dollár volt. A mintegy hatmilliárd forintnyi készpénzt az NVVH munkatársai a Magyar Államkincstárba fizették be. Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzése szerint az átvételkor a kincstár tizenkét munkatársa nyolc órán át, öt gépi számlálóval számolta a pénzt.
Minden lefoglalt bankjegy bizonyíték?
A lefoglalt pénzre a bűnjelkezelés szabályai vonatkoznak, amelyek nem minden esetben követelik meg a bankjegyek fizikai megőrzését: meghatározott feltételek mellett éppen a gyors letéti befizetést írják elő. Különbség van a pénz megtalálásának bizonyító jelentősége és az egyes bankjegyek tárgyi bizonyítási eszközként való megőrzésének szükségessége között. A büntetőeljárási törvény a tárgyi bizonyítási eszközök közé sorolja a bűncselekmény nyomait hordozó tárgyakat. Bankjegyek esetében ujjnyom, DNS-nyom, egyedi jelölés vagy sorszám szolgálhat bizonyítékul; ha ezek a bizonyításhoz szükséges információt hordozzák, a bankjegyek nem kezelhetők egyszerűen befizethető pénzösszegként. Más esetben a megtalált pénz összege, helye és előkerülésének körülményei lényegesek, amelyeket megfelelően dokumentálni kell.
Három munkanapos határidő
A vonatkozó együttes rendelet szerint a bizonyítási eszköznek nem minősülő magyar pénzt a hatóság legkésőbb a lefoglalást követő harmadik munkanapon köteles befizetni a bűnjelkezelője letéti számlájára, a közlemény rovaton feltüntetve az egyedi bűnjelszámot. A bizonyítási eszköznek nem minősülő lefoglalt külföldi pénzt – így az eurót és az amerikai dollárt – ugyanezen határidőn belül a Magyar Államkincstárnak kell átadni, amely azt az eljáró hatóság további intézkedéséig hatósági letétként kezeli. Az átadáskor írásban közölni kell a büntetőügy számát és az egyedi bűnjelszámot. Ez nem jelent kötelező forintra váltást, és a három munkanap a legkésőbbi teljesítési határidő, nem kötelező várakozási idő: a korábbi átadás önmagában nem szabálytalan.
Lefoglalták, de még nem kobozták el
A kincstári elhelyezésből nem következik, hogy a lefoglalt összeg már szabadon elkölthető állami bevétellé vált; a hatósági letéti kezelés nem azonos a végleges vagyonelkobzással. A „befizették a Magyar Államkincstárba” fordulat önmagában nem árulja el a befizetés pontos számviteli és eljárási jogcímét, így az átadás ténye sem az eljárás szabálytalanságát, sem annak minden részletre kiterjedő szabályosságát nem bizonyítja. A konkrét intézkedés megítéléséhez a lefoglalási és bűnjelkezelési iratok ismerete szükséges: ezekből derülhetne ki, milyen alapon minősítették a befizetett bankjegyeket bizonyítási eszköznek nem minősülő pénznek, milyen vizsgálat és dokumentálás előzte meg az átadást, illetve hogyan biztosították az összeg nyomon követhetőségét.
Mivel gyanúsítják Sesztákot?
Az ügyben eredetileg a Központi Nyomozó Főügyészség folytatott nyomozást a Volánbusz Zrt.-t érintő személyszállítási szolgáltatásokkal és autóbuszbeszerzésekkel összefüggő milliárdos vesztegetés gyanúja miatt. A gyanú szerint Seszták Miklós és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől. Az NVVH szeptember 28-án vette át az ügyet, azon a napon, amikor az Országgyűlés felfüggesztette a politikus mentelmi jogát. A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája szeptember 30-án elrendelte Seszták letartóztatását, majd október 28-án három hónappal, 2027. január 30-áig meghosszabbította azt.
A közölt gyanúsítás két bűncselekménytípust érint: hétrendbeli hivatali vesztegetés elfogadását, amelyet a gyanú szerint vezető beosztású hivatalos személyként, hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen követett el, valamint hatrendbeli vesztegetés elfogadását bűnsegédként, vagyis olyan cselekményekhez nyújtott szándékos segítséget, amelyeket önálló intézkedésre jogosult személy bűnszövetségben és üzletszerűen követett el. A gyanúsítás nem jelenti a bűnösség megállapítását; arról a bíróság dönthet jogerősen.
