Figyelmeztet a Helsinki Bizottság: nem lehet bárkit bilincsben bíróság elé vinni
A Magyar Helsinki Bizottság nyilatkozatban figyelmeztetett, hogy az elmúlt időszak nagy médiafigyelmet kiváltó büntetőeljárásaiban a letartóztatások és a bilincselés jogszerűségét a gyanú fennállásától függetlenül, az alkotmányos alapelveknek megfelelően kell megítélni. A jogvédő szervezet szerint az indokolatlan kényszerintézkedések nemcsak jogsértők, hanem magának az elszámoltatásnak a legitimitását is aláássák.
A szervezet közlése szerint 1989-es alapítása óta sok ezer ügyben követte figyelemmel a jogállami rendészet elveinek tiszteletben tartását. Mint írták, munkájuk során kizárólag az élő hazai alkotmányos hagyományt és a nemzetközi emberi jogi sztenderdeket kérték számon minden magyar kormányon és az állami hatóságokon, függetlenül attól, hogy éppen milyen politikai erő volt többségben a parlamentben.
A közlemény szerint 2026-ban az új kormány, valamint a tőle független régi és új hatóságok és bíróságok elemi erővel szembesülnek az autokráciával szembeni igazságtétel jogos társadalmi igényével, és az elmúlt időszakban számos nagy médiafigyelmet kiváltó büntetőeljárás indult a politikai és gazdasági elit ismert szereplői ellen. A szervezet nem kívánja elemezni az egyes ügyeket, és nem foglal állást abban sem, hogy egyes eljárásokban milyen bizonyítékok alapján születik döntés a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekről.
Hozzátették ugyanakkor, hogy a letartóztatás önmagában attól még nem lesz jogszerű, hogy valakivel szemben fennáll a bűncselekmény gyanúja. A hazai ügyészség és bíróság döntéseit a letartóztatás elrendelése és meghosszabbítása során a magyar alkotmány, az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga és a büntetőeljárási törvény alapelvei szigorú keretek közé szorítják.
Mérlegelni kell, hogy a megalapozott gyanú megléte mellett fennállnak-e a letartóztatás úgynevezett különös okai: a szökésveszély, az eljárás meghiúsításának veszélye vagy a bűnismétlés veszélye. A szökésveszélyt mérsékli, ha valaki sejthette, hogy előbb-utóbb meggyanúsítják, mégsem szökött meg, és idézésre megjelent a hatóságok előtt. Az eljárás meghiúsításának veszélyét csökkenti, ha valakinek már nincsen hozzáférése a lehetséges bizonyítékokhoz, például okiratokhoz. A bűnismétlés veszélyét pedig mérsékeli, ha valaki már nincs olyan pozícióban, amely eredetileg lehetővé tette a gyanú szerinti cselekmény elkövetését.
A szervezet emlékeztetett arra, hogy ezek nem új szempontok: Hagyó Miklós letartóztatását például több mint egy évtizede éppen azért találta az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközőnek a strasbourgi bíróság, mert annak elrendelésekor a hazai bíróságok nem voltak tekintettel ezekre.
A bizottság hangsúlyozta, hogy bilincselni nem kötelező még előállítás során sem. A bilincselés jogszerű céljai között olyanokat olvashatunk a törvényben, mint a támadás vagy a szökés veszélyének megakadályozása. Ha ez a veszély nem áll fenn, akkor nem egyszerűen szükségtelen, hanem egyenesen jogsértő bilincset alkalmazni, mert a megfelelő indok nélkül használt bilincs és a felesleges vezetőszár súlyosan sérti az emberi méltóságot, különösen, ha valakit kamerák kereszttüzében visznek a bíróság elé. Ez sem újkeletű probléma: Geréb Ágnes ügyében már 2010-ben jelezték a jogvédők, azóta viszont európai uniós jogszabály is kimondja, hogy hacsak a gyanúsított nem jelent biztonsági kockázatot, nem állítható „talpig vasban” a bíróság elé, mert az sérti az ártatlanság vélelmét.
Végül kiemelték: a fogvatartottaknak joguk van kapcsolatot tartani a szeretteikkel, már csak azért is, mert a családtagok nem követtek el semmit, ezért őket csak a büntetőeljárás vagy a büntetés-végrehajtás legitim érdekei által indokolt mértékben lehet korlátozni.
A nem kellőképpen indokolt és valamilyen hazai vagy nemzetközi bírói fórum előtt utóbb jogellenesnek minősülő kényszerítőeszköz-használat vagy kényszerintézkedés annak az államnak is rossz, amely akár valós és jogos társadalmi igény szolgálatában alkalmazza azt egy végül esetleg bűnösnek is minősülő személlyel szemben, mert ezzel aláássa a felelősségre vonás legitimitását.
Ezért a kiszámítható és pártatlan, a hazai és nemzetközi alapelveket tiszteletben tartó büntető igazságszolgáltatás szolgálja legjobban mindannyiunk érdekét abban a nehéz, de rendkívül fontos pillanatban, amikor a demokrácia közös reményeink szerint visszatér a hozzá méltó tisztességes eljárások által kijelölt alkotmányos útra – zárták közleményüket.
