A Fővárosi Törvényszék szerint súlyosan aránytalanok a budapesti elvonások

A Fővárosi Törvényszék szerint súlyosan aránytalanok a budapesti elvonások

által Norbert S
0

Súlyosan aránytalannak tartja a budapesti elvonásokat a Fővárosi Törvényszék

A Fővárosi Törvényszék ismét az Alkotmánybírósághoz fordult a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A szeptember 24-én kelt indítvány a költségvetési törvény, valamint az azt megalapozó törvény és két miniszteri rendelet egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kéri. A bírói tanács szerint az eljárási garanciák hiányán túl az is felmerül, hogy a Budapestet terhelő elvonások súlyosan aránytalanok és elkobzó jellegűek.

Az Orbán-kormány 2017-ben vezette be a szolidaritási hozzájárulást, hogy a tehetősebb, nagyobb iparűzésiadó-bevételre képes önkormányzatok kötelező befizetéseivel mérsékelje a települések közötti pénzügyi különbségeket. Egy tavaly decemberi döntés szerint 2026-ban az ország 870 módosabb települése fizeti be a hozzájárulást a központi költségvetésbe. Budapest fizeti a legtöbbet, 97,7 milliárd forintot, míg a második Győr 13,1 milliárddal, a harmadik Debrecen 12 milliárddal. Székesfehérvár 9,5 milliárd, Kecskemét 7,6 milliárd, Budaörs pedig 6,5 milliárd forintot fizet.

Az elmúlt évtizedben az Alkotmánybíróság kilenc döntést hozott a szolidaritási hozzájárulás kapcsán, a jogalkotó pedig legalább nyolc alkalommal igazított a szabályozáson. Budapest kötelezettsége a 2018-as 5 milliárdról 2024-re 75,5 milliárd forintra nőtt, a főváros pedig 2023-ban pert indított a Magyar Államkincstár ellen. A 18/2024. (XI. 11.) AB-határozat nem semmisítette meg a támadott szabályokat, ugyanakkor rögzítette, hogy a kincstár közhatalmat gyakorol, ezért eljárásában érvényesülniük kell a tisztességes hatósági ügyintézés követelményeinek.

Idén februárban az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Fővárosi Törvényszék egy korábbi indítványát. Ugyancsak februárban a kormány kizárta a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos közigazgatási pereket, és előírta a folyamatban lévő eljárások megszüntetését. Májusban az Alkotmánybíróság visszamenőleg megsemmisítette a rendelet érintett rendelkezéseit, mert előkészítésük során elmulasztották biztosítani az Országos Bírói Tanács véleményezési jogát.

Szeptember 21-én a Budaörsi Önkormányzat alkotmányjogi panaszára az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek találta az eljárási és jogorvoslati garanciák hiányát, ezért december 31-i hatállyal megsemmisítette a 2025-ös költségvetési törvény érintett rendelkezéseit, továbbá a Pest megyei város fizetési kötelezettségét rögzítő rendeleti sort is.

A törvényszék indítványa szerint a szolidaritási hozzájárulás összege már elérte azt a szintet, hogy alkotmányjogi érvkészlettel kifejezhetővé válik a finanszírozási rendszer súlyos aránytalansága. Mint írják, a konfiskáló és végső soron elkobzó hozzájárulás megfizetésével a felperes negatív szaldóval zárja a 2020., 2021., 2022., 2023. és 2025. évet. A bírói tanács álláspontja szerint a Magyar Államkincstár a tisztességes hatósági eljárás mellőzésével határozta meg a Fővárosi Önkormányzatot terhelő összeget, ami sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz és a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való alapjogot.

Kármán András pénzügyminiszter október 14-i bejegyzésében azt írta, hogy az Alkotmánybíróság szeptember 21-i határozata nem a szolidaritási hozzájárulás eltörléséről, hanem annak beszedési eljárásáról szól. Kiemelte, hogy a testület december 31-i hatállyal hozta meg döntését, időt biztosítva a jogalkotónak a szabályok átalakítására, és a döntés önmagában nem jelent fizetési moratóriumot. A miniszter szerint a kormány nyitott az önkormányzatokkal folytatott érdemi egyeztetésekre, és olyan rendszert szeretnének kialakítani, amely megfelel az alkotmányos követelményeknek.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere október 15-i bejegyzésében jelezte, hogy a képviselő-testület többségének döntése alapján a kerület az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozva nem fizeti be a szolidaritási hozzájárulás következő részletét. A polgármester szerint számítanak arra, hogy a pénzt leemelik a kerület számlájáról, ezt követően pedig jogi úton támadják meg az elvonást.

Ezt is kedvelheted