„Negyven év után 328 ezer forint a nettóm” – béremelésért tüntetnek a kulturális dolgozók
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete hétfőn 16 órakor tüntetést tartott Budapesten, a Miniszterelnökség előtt. A szervezet azonnali ágazati béremelést és a 2027-es költségvetésben elkülönített forrást követel a múzeumi, könyvtári, levéltári és közművelődési dolgozóknak. A demonstrációt néhány órával azután hirdették meg, hogy kiderült, mekkora béremelést jelent be a miniszterelnök.
A tüntetés nem a megszokott szónoklatokra épült: a felhívás szerint bárki kiállhatott, és elmondhatta, mivel foglalkozik, és mi veszne el a nemzeti kultúrkincsből, ha nem végezné hivatástudatból a munkáját. A felhívás restaurátorokat, könyvtárosokat, raktárosokat, régészeket, múzeumpedagógusokat, levéltárosokat, pénztárosokat és teremőröket is megszólított.
Egy negyven éve restaurátorként dolgozó szakember arról beszélt, hogy bére gyakorlatilag a minimálbér szintjén van. Elmondása szerint negyven év munkaviszony után 328 ezer forint a nettója, és ebben már benne van a városi, valamint az intézményi pótlék is. Arra a kérdésre, mi tartja a pályán, azt felelte, hogy a szakma iránti szeretete. A 10,7 százalékos emelést kevésnek tartja, de véleménye szerint a programban ígért 25 százalék sem lenne sok, mert azzal is csak alulról súrolnák a közszférában dolgozó többi munkatárs bérét.
A szakszervezet volt elnöke, Dobrovits Orsolya szerint az akciót még azelőtt hirdették meg, hogy kiderült volna a bejelentett béremelés mértéke. Kijelentette: ilyen szépen megfogalmazott nulla százalékos béremelést még nem hallott. Hivatalos iratot még nem láttak, de értelmezése szerint a 10,7 százalékos nettó emelésbe az adókedvezmény is beletartozik, és mivel a garantált bérminimum is emelkedik, valójában nem kapnak érdemi emelést. Hozzátette, hogy a fizetési listán és a bankszámlán nettóban valamennyire érzékelhető lesz az emelés, de gyakorlatilag nullával egyenlő.
Dobrovits Orsolya felidézte, hogy a kulturális dolgozók 2020-ig közalkalmazottak voltak, majd a közalkalmazotti jogállást elvették tőlük, azóta a Munka törvénykönyve alá tartoznak. Véleménye szerint most semmi sem húzza felfelé a bérüket, csak a garantált bérminimumhoz igazodhatnak. A szakszervezet azt követeli, hogy a kulturális dolgozók bérét igazítsák a pedagógusbérekhez. Hozzátette, hogy egy levéltárban vagy múzeumban dolgozó, azonos végzettségű szakember jó esetben is csak 60 százalékát keresi annak, amit egy pedagógus.
A KKDSZ Petőfi Irodalmi Múzeumban működő alapszervezetének titkára, Modor Bálint arról beszélt, hogy nem adócsökkentést, hanem bérrendezést akarnak, mert az adókedvezménytől nem lesz magasabb sem a nyugdíjuk, sem a táppénzük. Elmondta, hogy ő örökölt lakásban él, ezért dolgozhat ebben az ágazatban, míg egyetemi évfolyamtársai közül a nála tehetségesebbek is elmentek egy multihoz, mert albérletet kellett fizetniük. Közlése szerint a Petőfi Irodalmi Múzeumban korábbi igazgatójuk kiharcolt egy bérrendezést, ezért az ő fizetése nettó 401 ezer forint, a Természettudományi Múzeum jelenlegi főigazgatója pedig még tavasszal is 270 ezer forintot keresett.
A tüntetés napján, hétfőn 13 órakor kezdte ismertetni a miniszterelnök az Országgyűlésben a 2027-es költségvetés terveit. Bejelentése szerint a múzeumokban, könyvtárakban és a közművelődésben dolgozók nettó fizetése 10,7 százalékkal emelkedik; a levéltárakat ebben a felsorolásban nem említette. Ez a legkisebb arány a hétfőn bejelentett ágazati emelések között, bár a számok nem mind ugyanarra vonatkoznak. Az egészségügyi szakdolgozók bére a béremelés és az szja-csökkentés együttes hatásával átlagosan 17 százalékkal, a szociális ágazatban dolgozóké átlagosan 17,8 százalékkal nő, a rendvédelmiek bérét átlagosan 15 százalékkal emelik, a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére pedig átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik. Összesítése szerint jövőre legalább 603 ezer állami alkalmazott fizetése nő, összesen 677 milliárd forintból.
A KKDSZ szerint 2025-ben egy könyvtáros, muzeológus, levéltáros vagy közművelődési dolgozó bruttó bére átlagosan 460 ezer forint volt, még a minisztériumi fenntartású országos intézményekben is, ami nettó nagyjából 306 ezer forint. A szakszervezet elnöke januárban azt mondta, sok helyen a magasan képzett szakemberek is csak a garantált bérminimumot kapják. Összehasonlításként egy közoktatásban tanító pedagógus bére 2026-ban nem lehet kevesebb bruttó 718 ezer forintnál. A szakszervezet a következő minimum bruttó béreket követeli: kulturális szakmai munkakörben, egyetemi végzettséggel 790 ezer forint, egyetemi végzettséggel, tudományos munkát is végzőknek 840 ezer forint, tudományos fokozattal, tudományos munkát végzőknek 915 ezer forint, középfokú végzettséggel 600 ezer forint, középfokú végzettséggel és szakirányú továbbképzéssel 650 ezer forint, kulturális működéstámogató munkakörben 600 ezer forint.
