Megtalálta a villát, ahol Kádárék kínozták Rajk Lászlót
Rajk Judit, Nádas Péter és Czeizel Balázs közreműködésével 2025. november 20-án nyílt meg a Nádas Péter: Helyszínelés – párhuzamos történetek két családregényből című kiállítás az Art Departmentben. A tárlat megnyitóját hatalmas érdeklődés övezte, ahol a látogatók a nemcsak írói, hanem dokumentarista fotókat is magába foglaló Nádas-örökséget ismerhették meg.
A kiállítás célja, hogy bemutassa a szöveget mint alkotóelemet, hiszen Nádas Péter munkásságában a családja és a szocialista rendszer kapcsán olyan drámai párhuzamok bontakoznak ki, amelyek megkérdőjelezik a történelmi narratívákat. A tárlaton különösen hangsúlyos a Rajk László (1909-1949) története, aki a kommunista rezsim áldozataként halt meg, és akinek életútja összefonódik a kiállítás témájával.
Nádas Péter egy különös pillanatról beszél a saját emlékeiről is: „Tíz év múltán, 1974 nyarán, véletlenül megtaláltam és lefényképeztem azt a tornyos villát a budai hegyekben, amelyben Kádárék kínzása alatt álltak az ártatlan kiválóságok. A villa brutális emlékeket hordoz, itt verték és kínozták azokat, akik hamis tanúként vallottak.”
A kiállítás dokumentumok, családi archívumok és a spanyol polgárháború emlékei mellett szamizdatokat és a tiltott irodalom egyéb relikviáit is felvonultatja. Ezen kívül a tárlat lehetőséget ad arra is, hogy a látogatók betekinthessenek az eleve elhallgatott történetekbe, amelyek eddig nem kaptak nyilvánosságot Magyarországon.
Az Art Departmentben sikerült összehozni a múltat és a jelent, a hivatkozott irodalmi művek részletei interaktívan kiegészítik a kiállítás alapvető narratíváját. A megnyitón elhangzott, hogy az irányított emlékezet átalakulása képes új értelmezéseket szülni, így az esemény fókuszába helyeződnek az egyéni és kollektív emlékek szövegszerű összefonódásai.
A látogatók számára különleges élményt jelent a hideg, sötét éjszakák hangulata, amelyet a művek közvetítenek. A kiállítás nyitva tart 2026. január 31-ig, pénteken és szombaton látogatható, lehetőséget adva a mélyebb elgondolkodásra az elhallgatott történtek kapcsán.
Ehhez a párhuzamos dokumentumkutatáshoz segítséget nyújtottak a Kunsthaus Zug, a berlini Akademie der Künste és a Blinken OSA Archívum, emellett köszönet illeti Révész Béla történészt és Szikora János színházi rendezőt a közreműködésükért.
