Fordulat a kórházban rekedt csecsemők ügyében

Fordulat a kórházban rekedt csecsemők ügyében

által Norbert S
0

Nyolcnapos határidő és krízis-nevelőszülői program a kórházban rekedt csecsemők ügyében

A kormány rendszerszintű változtatásokat és többlépcsős intézkedési tervet helyezett kilátásba a kórházakban rekedt csecsemők helyzetének felszámolására – mondta Both Emőke, a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekvédelmi helyettes államtitkára.

Jelenleg is több száz olyan csecsemő tartózkodik a magyar kórházakban, akik egészségügyi szempontból már elbocsáthatók lennének, ám szociális, családi vagy bürokratikus okok miatt hetekre, hónapokra vagy akár hosszabb időre az intézményekben rekedtek. Számuk jellemzően 300 körül mozog, a ki- és beáramlás folyamatos.

Nyolcnapos határidő a gyámhatóságnak

A Parlament a közelmúltban szavazta meg a gyermekvédelmi törvény módosítását, amely érdemben gyorsítja a csecsemők elhelyezését. Eszerint ha egy gyermek kórházi tartózkodását egészségi állapota már nem indokolja, a gyámhatóságnak legfeljebb nyolc napon belül fel kell tárnia az okokat, helyzetfelmérést és intézkedési tervet kell készítenie a gyermek sorsrendezése érdekében.

A nyáron informálisan már megalakult az a testület, amely szakmailag segíti és koordinálja ezeket a feladatokat, és amelynek hatáskörébe tartozik a kórházban maradt csecsemők sorsának szisztematikus rendezése. A tárca emellett július végén átfogó vizsgálatot rendelt el a kórházi csecsemőellátás és a gyermekvédelmi rendszer közötti elakadások, valamint az érintett csecsemők egyéni ügyeinek áttekintésére. Az adatok feldolgozása jelenleg is zajlik.

Pilotprogramok és szociális munkások a kórházakban

Október elejétől szociális munkások kerültek a kijelölt kórházakba, akik terepmunkával nemcsak a családokat támogatják, hanem a helyzet feltérképezését is segítik. Lezárultak az egyeztetések arról is, milyen szervezeti, szűrési és képzési feltételeknek kell megfelelniük a kórházba látogató önkéntes szervezeteknek; a kapcsolódó ajánlások már nyilvánosan elérhetők.

A legfontosabb új intézkedés a krízis-nevelőszülői hálózat kiépítése. A mintaprojekt tervezési szakasza már zajlik, a pilot program két vagy három megyében indulhat el, és a jövő év elejétől működik majd élesben. A krízis-nevelőszülőkhöz kifejezetten a kórházban maradt, egészséges csecsemők kerülnének átmenetileg, hogy a szükséges vizsgálatok után a végleges sorsrendezésig – örökbefogadás vagy a vér szerinti családba történő visszagondozás – családi környezetben nevelkedhessenek.

A csecsemőotthonok szerepe is átalakul, ezeket az intézményeket szintén meg kell erősíteni. A szakmai elv az egyéniesítés: ha egy kisbabának speciális fejlesztésre van szüksége, a városi csecsemőotthoni elhelyezés is indokolt lehet, megfelelő szolgáltatások biztosítása mellett.

A hazaadás feltételei és a prevenció szerepe

Both Emőke szerint téves az a feltételezés, hogy a szülők minden esetben önszántukból hagyják a kórházban a gyermeküket. A probléma gyökere összetett: a szegregátumokban élő fiatal édesanyák sokszor halmozott nehézségekkel küzdenek, köztük drogfüggőséggel, prostitúcióval, iskolaelhagyással vagy bűnelkövetéssel. Ha ilyen okok valóban fennállnak, a csecsemő nem feltétlenül adható haza, még akkor sem, ha a szülő vállalná a gyermeke nevelését. A mostani magas számok részben annak is a következményei, hogy egy korábbi jogszabály-módosítás nyomán szigorodtak a hazaadás feltételei.

A helyettes államtitkár szerint a kulcs a prevencióban rejlik, mivel az alapellátás sok helyen szűkös vagy teljesen hiányzik. Már a terhesség korai szakaszától szakmai támogatást kellene nyújtani a nehéz helyzetben lévőknek.

Both Emőke hangsúlyozta: mélyen gyökerező társadalmi problémákról van szó, amelyekre nem léteznek azonnali megoldások. „Abban bízunk, hogy négy év alatt le tudunk tenni egy olyan alapkövet, amelyek hosszabb távon is garantálják a gyerekek megfelelő ellátását – függetlenül attól, hogy hová születtek” – fogalmazott.

Ezt is kedvelheted