Egyre több magyar készít végrendeletet
Öt év alatt 35 százalékkal nőtt a végintézkedéssel érintett hagyatéki eljárások száma Magyarországon, arányuk tavaly először lépte át a tíz százalékot – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A végrendelkezés ma már nem csak a tehetősek kiváltsága: élettársak és mozaikcsaládban élők is gondoskodnak előre vagyonuk sorsáról, míg mások civil vagy egyházi szervezetekre hagyják örökségüket.
A kamara adatai szerint a végintézkedéssel érintett hagyatéki eljárások aránya tavaly 11,25 százalék volt. A hagyatéki eljárások nagy többségében még mindig a törvény alapján határozzák meg, ki és mit örököl, a végrendeleti öröklések aránya azonban folyamatosan nő. Magyarországon alapesetben a törvény határozza meg az öröklés rendjét, aki viszont ettől eltérően szeretné elosztani vagyonát, végrendeletet készíthet vagy öröklési szerződést köthet.
Átalakuló családi viszonyok
A végrendelkezési kedv növekedésének egyik oka, hogy az elmúlt évtizedekben átalakult a vagyoni struktúra: vagyonosabbak lettek az emberek, már nemcsak egy ingatlannal, hanem befektetési célból vett lakásokkal, nyaralókkal, autóval, bank- és értékpapírszámlákkal is rendelkeznek. Megerősödött a középosztály, és létrejött egy jelentős vállalkozói réteg, amelynek tagjai sok esetben előre, tudatosan megtervezik vagyonuk átörökítését.
Emellett a családi viszonyok is átalakultak: egyre többen élnek mozaikcsaládban vagy élettársi kapcsolatban. A napjainkra létrejött sokféle családmodellben nem lehet mindenkinek egyformán megfelelő törvényes öröklési rendet kialakítani, ezért vált népszerűvé a végrendelet, hiszen így az örökhagyók maguk határozhatják meg vagyonuk sorsát, és családi vitákat is meg tudnak előzni – mondja Tóth Ádám, a kamara elnöke. Szerinte a közjegyző előtt tett közvégrendeletek növekvő száma is a tudatosságot jelzi, mert az emberek biztosak szeretnének lenni abban, hogy végakaratuk ténylegesen érvényesül.
Élettársaknak szinte kötelező
Az élettársak csak végrendelettel tudnak gondoskodni párjukról a haláluk után, a törvényes öröklés rendje szerint ugyanis semmit sem örökölnek egymás után. A túlélő élettársat a közösen lakott ingatlanon a házastárssal ellentétben törvényes öröklés jogcímén még haszonélvezeti jog sem illeti meg. Ha az ingatlan kizárólag az elhunyt élettárs tulajdonában állt, a túlélő fél lakhatása is veszélybe kerülhet.
A mozaikcsaládokban is különösen fontos szerepe lehet a végrendeletnek, főként akkor, ha a korábbi kapcsolatból is született gyermek, és a házaspár szeretné, ha a nem közös gyermekeik is egyforma részhez jutnának a közös vagyonból. A végrendelet a gyermekek közötti korábbi vagyoni különbségek kiegyenlítésére is szolgálhat: előfordulhat például, hogy a szülők életükben az egyik gyermeküknek lakást vagy autót ajándékoztak, ezért a végrendeletükben a másik gyermekükre szeretnének nagyobb vagyont hagyni.
A végakarat sem írhat felül mindent
A végrendelkezési szabadság nem korlátlan: az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén kötelesrész illetheti meg akkor is, ha a végrendelet alapján nem részesülnek az örökségből. A kötelesrész azonban nem jár automatikusan minden hozzátartozónak, és például érvényes kitagadás esetén sem illeti meg az érintettet.
Az örökös nélkül maradók is rendelkezhetnek arról, kihez kerüljön a vagyonuk: a törvény alapján ilyenkor az önkormányzatra és az államra száll a vagyon, végintézkedéssel azonban felülírhatják a szabályt. Örökösként nemcsak természetes személyt – például ismerőst, szomszédot – nevezhetnek meg, hanem alapítványt, egyesületet, egyházi vagy más jogi személyt is, így a vagyon olyan célt szolgálhat, amely az örökhagyó számára életében is fontos volt.
Elég egy apró hiba az érvénytelenséghez
Annak ellenére, hogy egyre többen fordulnak közjegyzőhöz, még mindig sok az otthon készített végrendelet, amivel nemcsak az a gond, hogy gyakran nem kerülnek elő, hanem az is, hogy gyakorta alaki vagy tartalmi hibák miatt érvénytelenek lesznek. Noha végrendeletet lehet akár sajátkezűleg, az elejétől végéig kézzel írva, vagy géppel, tanúk előtt aláírva is készíteni, érdemes közjegyző vagy hagyatéki ügyekben jártas ügyvéd segítségét igénybe venni. Egy végrendeletnek ugyanis szigorúak a formai és tartalmi követelményei, a hibás végrendeleteket jellemzően megtámadják az örökösök.
A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet közokiratnak minősül, amelyhez törvényben meghatározott bizonyító erő kapcsolódik. További előnye, hogy a közjegyző által készített közvégrendelet, valamint a közjegyzőnél letétbe helyezett magánvégrendelet adatai is bekerülnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. A hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző köteles lekérdezni a nyilvántartást, így tudomást szerez az örökhagyó nyilvántartásba vett végintézkedéséről.
