Átalakulás előtt az iskolák: ezek az új témák kerülhetnek be a tananyagba
„Átfogó szemléletváltásra lesz szükség az iskola falai között is” – hívta fel a figyelmet Szűcs Dóra, az Oktatási Bizottság elnöke, aki azt is elárulta, milyen témákat emelne be a magyar oktatásba.
A cél nem az amúgy is túlterhelt órarendek továbbduzzasztása, hanem az új elemek rugalmas beillesztése. Projektmunkák, összevont tárgyak – sokfelé el lehet indulni ahhoz, hogy új fejlesztési célok kerüljenek bele a Nemzeti Alaptantervbe.
Szűcs Dóra a digitális gyermekvédelmet emelte ki elsők között. A kormány nemrég mutatta be a gyermekvédelmi jelentést, amelyet követően hamarosan a törvényjavaslat is nyilvánosságra került. A jogszabálycsomag alapján tilos lesz a gyermekek számára pornográf, életkoruknak nem megfelelő, a szexualitást öncélúan ábrázoló, kizsákmányolást vagy manipulációt propagáló tartalmat hozzáférhetővé tenni vagy népszerűsíteni. A médiaszolgáltatóknak még szigorúbban kellene kiszűrniük a korhatáros műsoroknál az új szabályba ütköző tartalmakat.
Az Oktatási Bizottság elnöke szerint a jogszabályi tiltás önmagában nem elég: az iskolának is fel kell készítenie a gyerekeket az online világ valóságára. „A digitális írástudás és a médiaértés elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok felismerjék a manipulációt és a veszélyes kapcsolatfelvételeket” – hangsúlyozta.
A mesterséges intelligencia bevezetését négy lépcsőben képzeli el: 6–10 éves kor között az általános digitális írástudásra összpontosítanának; ezt a vezetett használat szakasza követné, amikor a gyerek tanári irányítással találkozik a technológiával; 14 éves korig korlátozott önálló használatot jelentene, például ötletgenerálást vagy szövegek átfogalmazását; az önálló, kritikus gondolkodás csak a felsőbb évfolyamokon, az érettségi felé közeledve következne.
A politikusnak a digitális kompetenciák fejlesztésén túl másik vesszőparipája az egészségnevelés, a jóllét. „Egy olyan holisztikus megközelítésre lenne szükség, amely kitér a táplálkozás, az alvás, a mozgás és a mentális jóllét fontosságára” – emelte ki, hozzátéve: ez utóbbit különösen fontosnak tartja annak tükrében, hogy az UNICEF évek óta lesújtó adatokat közöl a gyerekek pszichés terheltségéről. Kutatások szerint Magyarországon egyre több fiatal küzd szorongással és depresszióval, segítséget ugyanakkor csak nagyon kevesen kapnak. Megfelelő pszichológiai ellátást kell biztosítani a közoktatási intézményekben, amihez egyrészt fel kell számolni a szakemberhiányt, másrészt erősíteni kell az iskolák közötti együttműködést.
Kitért arra is, hogy a legjobb az lenne, ha a gyerekek nemcsak önmagukra, hanem a környezetükre is odafigyelnének, ezért a fenntarthatóságot is beemelné a Nemzeti Alaptantervbe. Mindez összhangban van azzal, amiről nemrég a Jane Goodall Intézet munkatársa beszélt: kezdeményezték, hogy az alapvető környezeti nevelés váljon a Nemzeti Alaptanterv részévé, az óvodáktól kezdve az egyetemekig. Angliában a Roots & Shoots már kötelező tananyag, nálunk a pedagógusok túlterheltek, a környezeti nevelést a szabadidőbe próbálják beleszuszakolni, pedig a gyerekeket elengedhetetlen lenne visszakapcsolni a természethez.
