A Magyar Színházi Társaság Sürgeti az Elmúlt 16 Év Átvizsgálását
A Magyar Színházi Társaság (MSZT) fontos közleményt adott ki, melyben az elmúlt másfél évtized színházi döntéseinek átfogó szakmai átvilágítását sürgeti. A szervezet álláspontja szerint elengedhetetlen a korábbi kinevezési gyakorlatok, a finanszírozási döntések és az intézményi átalakítások átvizsgálása a magyar kulturális rendszer jövője érdekében.
Bodor Johanna, az MSZT elnöke hangsúlyozta, hogy a jövő biztosítása érdekében a szakmai alapokon való működés és az átláthatóság elengedhetetlen. Kiemelte, hogy „nincs két magyar színházi szakma”, utalva ezzel a kulturális szektor egységére és a szakmai párbeszéd fontosságára.
Az elnök nemrégiben Helsinkiben részt vett a PEARLE – Live Performance Europe konferenciáján, ahol a magyar színházi szakma reformelképzeléseit mutatták be. A rendezvény fókuszában az intézményi autonómia, a szakmai döntéshozatal és az alkotói szabadság kérdése állt, bemutatva, hogyan kapcsolódnak ezek a folyamatok a kontinens színházi életéhez.
A konferencia tanulságai között szerepelt, hogy az előadó-művészet jövőjéről folytatott diskurzus nem csupán anyagi vagy művészeti kérdésekre korlátozódhat. Bodor Johanna szerint „Európában egyre inkább előtérbe kerül az intézményi kultúra kérdése”, ami magában foglalja a szervezetek működését, a munkakörnyezetet, a hatalmi helyzetek kezelését és a munkatársak védelmét.
A Magyar Színházi Társaság kezdeményezi egy országos előadó-művészeti etikai kódex megalkotását is, amely korszerű és európai szintű etikai kereteket teremt a hazai kulturális intézmények számára. A júniusi szakmai egyeztetések során a szervezet a szféra jövőjével kapcsolatos diskurzus folytatását tervezi.
Bodor Johanna hangsúlyozta, hogy az etikus működés a közpénzből fenntartott intézmények esetében nem csupán erkölcsi ajánlás, hanem minőségi követelmény. Az MSZT nyilatkozata rámutatott, hogy a jövő finanszírozási rendszerének figyelembe kell vennie, hogy egy intézmény hogyan bánik a benne dolgozókkal, van-e átláthatóság és vezetői felelősség.
A társaság szerint fontos lenne közösen megvizsgálni a munkahelyi visszaélések megelőzésének lehetőségeit, valamint a panaszkezelési és mediációs rendszereket más európai országokban. Bodor Johanna hangsúlyozta, hogy „a magyar színház ügye nem szorítható politikai lojalitási szempontok közé”, és a szakmai teljesítménynek kell meghatározónak lennie a kulturális döntések meghozatalában.
Az MSZT első Szakmai Egyeztető Fórumát május 15-én tartotta, amelyen több mint hatvan szakmai szervezet képviselői vettek részt. Bodor Johanna kiemelte, hogy a fórum jelzi a szakma szereplőinek készségét a közös gondolkodásra és a párbeszéd megvalósítására.
A jövő érdekében az MSZT továbbra is politikai oldalaktól függetlenül, kizárólag a szakmai érdekek képviseletére összpontosít. A színházi szektor jövője a szakmai alapú, átlátható működés és a kölcsönös tisztelet révén érhető el.
