Zelenszkij aláírta: fordulat a kárpátaljai magyar oktatásban
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta az oktatási törvény módosítását, amely az aláírást követő napon azonnal hatályba lépett. A jogszabály jelentősen átalakítja a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyar közösség oktatási jogainak szabályozását.
Az ukrán parlament által elfogadott módosítást 266 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban. A jogszabály rendezi a kisebbségi nyelvek iskolai használatát, bevezeti a nemzeti kisebbségi intézmény jogi státuszát, erősíti a szülők beleszólását az oktatás nyelvébe, és új garanciákat teremt a kisebbségi iskolahálózat védelmére.
A szakmai egyeztetéseket végigkísérő Zubánics László, az Ungvári Nemzeti Egyetem tanszékvezető tanára, az UMDSZ elnöke elmondta: a módosítás három törvényt érint, az általános és a középfokú oktatásról szóló jogszabályokat, valamint az ukrajnai nyelvtörvényt. A 2017-es módosítások után a gyakorlatban működő rendszernek nem volt meg a jogi háttere, a mostani helyzet pedig egyensúlyba hozta a gyakorlatot és a jogi kereteket.
Új intézményi státusz és védett iskolák
A módosítás új státuszt hozott létre a nemzeti kisebbségi oktatási intézmények számára. Az oktatási dokumentáció ezentúl két nyelven vezethető, erről a tanárok döntenek, az érettségi bizonyítványok és mellékleteik pedig magyar nyelven is kiadhatók.
Az ukrán állam biztosította a kis létszámú iskolák továbbélését: az intézménystátuszhoz kapcsolódó augusztusi kormányhatározat akkor is finanszírozza a kisebbségi intézményeket, ha létszámuk jóval alacsonyabb a jogszabályban rögzítettnél. Egy intézményt nem lehet visszaminősíteni vagy átszervezni, az átszervezésről társadalmi egyeztetést kell folytatni, a végső szót a minisztérium mondja ki. Az önkormányzatoknak legalább egy ilyen intézményt fenn kell tartaniuk a területükön, és ha valaki első osztályban kisebbségi nyelven kezdte a tanulást, tanulmányai befejezéséig saját nyelvén tanulhasson.
A nemzeti kisebbségi intézmény státusz akkor is jár, ha a diáklétszám 50 százalékról 20 százalék környékére esik. Ahol 50 százalék feletti az arány, a teljes intézmény élvezi a jogokat, ahol kevesebb, ott nemzetiségi osztályok működnek ugyanazokkal a jogokkal. Utóbbi a szórványintézmények szempontjából fontos, ahol a magyarság aránya 10 százalék alatt van.
Csökkenő létszám, négy ukrán tantárgy
Zubánics László szerint az orosz–ukrán háború kezdete óta jelentős a tanulólétszám csökkenése, jelenleg mintegy 14-15 ezren tanulnak a különböző szintű intézményekben, de ez a szám a közeljövőben várhatóan nem csökken tovább. A mostani mintegy száz általános és középiskola fennmaradhat Kárpátalján, ahol az óvodától az egyetemig magyar nyelven férhetnek hozzá a tanulók a magyar nyelvű képzéshez.
A törvény szerint négy tantárgyat kell kötelezően államnyelven oktatni: az ukrán nyelvet és irodalmat, Ukrajna történelmét és a polgárvédelmi ismereteket. A tantárgyak számát csak akkor lehet növelni, ha a szülők kétharmada ezt írásban kéri.
A felsőoktatásba jelentkezéshez a törvény előírja, hogy valamennyi tantárgyból az emelt szintű érettségi vizsgafeladatait le kell fordítani, kivéve az ukrán nyelvet és irodalmat, így nagyobb eséllyel kerülhetnek be a végzősök helyi felsőoktatási intézményekbe.
Hatályba lépett, de a részleteket még egyeztetik
A módosítás az aláírást követő napon hatályba lépett, de a minisztériumnak további fél éve van arra, hogy az alacsonyabb rendű jogszabályokat összhangba hozza a törvénnyel, és kidolgozza a végrehajtási mechanizmusokat. A gyakorlati megvalósítás valószínűleg a következő tanévtől indul, amelyet a magyar kormány monitorozni kíván, bevonva a kárpátaljai szakértőket is.
A törvény elfogadása elősegíti az Ukrajnával folytatott európai uniós csatlakozási tárgyalások második és harmadik klaszterének megnyitását, miután Magyarország jelezte, hogy nem emel akadályt a tárgyalások újabb szakaszának megkezdése elé.
