Dél-Korea kikötőiből szállított üzemanyag Oroszországba
Dél-Korea nyilvánosan Ukrajna mellett áll ki, kikötőiből mégis jelentős mennyiségű üzemanyag haladt Oroszország felé. Júliusban és augusztusban hét tartályhajóban mintegy 176 ezer tonna üzemanyagot, főként dízelt szállítottak dél-koreai kikötőkből, annak ellenére, hogy közülük három hajó is az Egyesült Királyság és az Európai Unió szankciós listáján szerepel.
A finnországi Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont elemzője, Isaac Levi megdöbbentőnek nevezte, hogy uniós szankciók alatt álló tankerek dél-koreai kikötőkben tankolhattak fel orosz célállomásra. Szerinte ez egyszerre ássa alá a szankciós rendszert és Szöul Ukrajnának nyújtott támogatását.
Hamis célállomások
A három szankciós listán szereplő hajó mindegyike Dél-Koreából indult, és több esetben hamis célállomást jelentett be. A Layla tanker Vlagyivosztokba szállított 57 ezer tonna dízelt, miközben egyik útján Niigatát jelölte meg úticéljaként. Az Astoria augusztus elsején indult el Ulszanból, eredetileg Japánba tartott, majd szintén orosz távol-keleti kikötőbe érkezett 11 ezer tonna üzemanyaggal. A harmadik tartályhajó, a Chongchon 26 ezer tonna dízelt vett át egy másik tankertől, majd Szingapúrt jelölte meg célállomásként, mégis Vlagyivosztokba hajózott.
Oroszország importra szorul
Oroszország az olajfinomítóit ért támadások miatt egyre nagyobb bajban van. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az orosz finomítók feldolgozott mennyisége júniusban több mint húsz éve nem látott mélypontra esett, a dízeltermelés pedig csaknem 30 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Moszkva április elseje óta tiltja a benzin exportját, júniusban pedig a kerozin kivitelét is megtiltotta.
Augusztusban 368 ezer tonna olajterméket hozott be tengeri úton, ami az előző havi mennyiség több mint hétszerese. Ebből 112 ezer tonna, a teljes mennyiség mintegy 31 százaléka érkezett Dél-Koreából, ezzel az ország Oroszország második legnagyobb beszállítójává vált India után. A vevők között volt a nyugati szankciók alatt álló Rosznyefty, valamint az NNK olajcsoport.
Szöul egyensúlyoz
Dél-Korea humanitárius segélyt, valamint sisakokat, golyóálló mellényeket és aknamentesítő járműveket küldött Ukrajnának, 2023-ban pedig 2,3 milliárd dolláros, döntően hitelekből álló támogatást ígért. Fegyvert azonban következetesen nem szállít, mert elvből nem ad el katonai eszközöket háborúban álló országoknak.
Az üzemanyag-szállítmányok nem sértik a dél-koreai jogot, mert Szöul oroszellenes intézkedései főleg ipari gépek, elektronikai eszközök és járművek exportkorlátozására épülnek. A dél-koreai külügyminisztérium közölte, hogy támogatja a háború lezárására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket. Október elsején Dél-Korea meglévő gázszállítási szerződéseit ideiglenes mentesítették az orosz LNG-export 2027 januárjától érvényes tilalma alól.
Európai kiskapuk
A szankciók kijátszásának legtöbb trükkjét Európában is kipróbálták. A Chongchon esetében látott nyílt tengeri átrakodás Görögországban is megjelent. Az S&P Global adatai szerint egyetlen év alatt legalább 3100 alkalommal látták el üzemanyaggal az orosz árnyékflotta tankereit uniós tagállamok az Egyesült Királyság és Norvégia partjainál, a műveletek 45 százaléka Málta és Görögország felségvizein zajlott.
A zeebrugge-i LNG-terminálon a belga Fluxys 2019-ben egy húszéves Yamal LNG-szerződéshez építette meg 180 ezer köbméteres tárolóját. Az IEEFA becslése szerint az itt átrakott cseppfolyósított gáz egyetlen év alatt mintegy 730 millió eurót hozott az orosz államkasszának.
A CREA jelentéséből kiderült, hogy 2026 első öt hónapjában 929 millió euró értékű, orosz nyersolajból finomított termék jutott be az Európai Unióba török, indiai és georgiai finomítókon keresztül. Egy hónap alatt az orosz vezetékes export is több mint harmadával nőtt, mert újraindult a szankciók alól mentesített szállítás a Barátság vezetéken Magyarország és Szlovákia felé.
