Hszi Csin-ping szerint „elkerülhetetlen” Tajvan újraegyesítése Kínával
Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön Pekingben elkerülhetetlen és megállíthatatlan történelmi folyamatnak nevezte Tajvan „teljes újraegyesítését” Kínával. A Szun Jat-szen születésének 160. évfordulóján mondott beszédében a békés megoldás és az „egy ország, két rendszer” elve mellett állt ki, és közös fellépésre szólított fel a tajvani függetlenségre törekvő erők ellen. Tajvan azonban elutasítja Peking területi igényét.
A kínai államfő a pekingi Országos Népi Gyűlés épületében tartott megemlékezésen kijelentette, hogy a tajvani kérdés rendezése a Kínai Kommunista Párt „megváltoztathatatlan történelmi küldetése”. „A történelem sodrását nem lehet megállítani. Az anyaország teljes újraegyesítését meg kell valósítani, és azt minden bizonnyal meg is fogjuk valósítani” – fogalmazott.
Hszi Csin-ping Szun Jat-szent a kínai demokratikus forradalom nagy úttörőjének, valamint a nemzet hősének és hazafinak nevezte. Kiemelte, hogy a történelmi vezető egész életében támogatta az ország egységét és a nemzet összetartozását, és határozottan ellenezte az ország vagy a nemzet megosztására irányuló törekvéseket.
A kínai elnök hangsúlyozta, hogy Peking a békés újraegyesítés politikáját és az „egy ország, két rendszer” elvét követi, és kész tárgyalni Tajvannal az „egy Kína” elvének elfogadása alapján. Egyúttal arra szólította fel a kínaiakat, köztük a tajvaniakat is, hogy közösen lépjenek fel a tajvani függetlenségre törekvő, általa szeparatistának nevezett erőkkel szemben, és mozdítsák elő a Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolatok békés fejlődését.
Peking saját területének tekinti az önálló, demokratikusan kormányzott Tajvant, amely elutasítja Kína területi igényét. A kínai vezetés többször felajánlotta a szigetnek az „egy ország, két rendszer” keretében biztosított autonómia lehetőségét, ezt azonban egyetlen jelentősebb tajvani politikai párt sem támogatja.
Szun Jat-szen kulcsszerepet játszott az 1911-es forradalomban, amely véget vetett a kínai császárság évszázados uralmának. Kínában a kommunista vezetés a nemzeti forradalom előfutáraként és hazafias történelmi személyiségként tartja számon, míg Tajvanon hivatalosan a nemzet atyjának tekintik. A kínai és a tajvani értelmezés eltér Szun politikai örökségéről is: Peking a kínai nemzeti egység történelmi alakjaként hivatkozik rá, Tajvanon pedig a köztársaság alapító atyjaként tartják számon.
