Azt tanították neki, hogy a zsidók az ellenségei – egy párizsi találkozás mindent megváltoztatott
Loay Alshareef szaúdi békeaktivista gyermekkorában azt tanulta, hogy a zsidók Isten ellenségei, és ezáltal a muszlimok örök ellenségei is. A fordulópontot 2010 jelentette számára, amikor franciatanulmányai miatt Párizsba utazott, és egy zsidó családnál lakott. A velük töltött idő alapjaiban változtatta meg a gondolkodását: szembesült azzal, hogy a korábban belé nevelt elképzelések és a saját tapasztalatai nem egyeztethetők össze.
Nyilvánosan 2017-ben kezdett beszélni a megbékélésről
Hét évvel párizsi visszatérése után vállalta fel nyilvánosan a zsidókkal való megbékélés és az Izraellel való kapcsolatok normalizálása melletti kiállást. Családja elfogadta a változást, barátai körében azonban vegyes volt a fogadtatás: többek között azzal vádolták meg, hogy cionista, akit Izrael fizet. Alshareef szerint barátai többsége az október 7-i terrortámadások óta sem tudja elfogadni az Izraellel való megbékélés gondolatát.
Elutasítja a hagyományos kétállami megoldást
A szaúdi aktivista nem támogatja a kétállami megoldást a jelenleg elképzelt formájában. Szerinte a palesztin államiság hagyományos modelljének lehetősége 2023. október 7-én végleg elveszett. Az Egyesült Arab Emírségek példáját említi: elképzelése szerint Gázaváros, Hán Júnisz, Ramallah és Hebron önálló közigazgatási egységekként működnének, majd ha bizonyítják kormányzóképességüket és felszámolják a radikalizmust, idővel egy közös államban egyesülhetnének. Ezt Palesztin Emírségeknek nevezné, és szerinte a folyamat akár negyven évet is igénybe vehet.
A Hamász felelőssége
Alshareef elsődlegesen a Hamászt teszi felelőssé a gázai háborúért, mivel szerinte a háború megindításáról a szervezet vezetése döntött. A palesztin civilek szenvedését valóságosnak nevezi, ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy egy szomszédos fegyveres szervezet támadása esetén bármely ország kormánya hasonlóan reagálna. Szerinte sem az Európai Uniónak, sem Amerikának nem kellene Izraelt kizárólagos felelősként kezelnie, miközben a palesztin vezetést felmenti döntései következményei alól. Hangsúlyozza azt is, hogy az izraeli kormány politikájának bírálata önmagában nem antiszemitizmus; a határt ott húzza meg, ahol a kritika a zsidó nép önrendelkezési jogának tagadásába fordul.
Szaúd-Arábia még nem áll készen a normalizálásra
A szaúdi társadalom szerinte jelenleg nem áll készen az Izraellel való megbékélésre, a közvélemény erőteljesen Izrael-ellenes, és ez az október 7-i támadásokat követően tovább erősödött. A normalizáció előfeltételeként ugyanakkor nem tartja helyesnek Izrael teljes kivonulását Gázából és Ciszjordániából, mert ez szerinte komoly biztonsági kockázatot jelentene. Az Ábrahám-megállapodások kiterjesztését hosszabb távon a béke felé vezető útnak tartja.
Budapesti előadások a megbékélésről
A zsidók és a muszlimok közötti párbeszéd, valamint az izraeli–arab kapcsolatok normalizálása állt budapesti előadásainak középpontjában. Az Izraeli Nagykövetség és Arie Yom-Tov budapesti izraeli üzletember meghívására érkező aktivista két telt házas rendezvényt tartott a Lumin 8 Rendezvényközpontban. A rendezvényen Maja Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete arról beszélt, hogy a párbeszéd és a nyitottság képes lebontani az előítéleteket, és az Ábrahám-megállapodások megmutatták, hogy Izrael és a mérsékelt arab országok közös érdekei valódi partnerség alapját teremthetik meg.
Magyarország bevándorláspolitikáját követendőnek tartja
Alshareef Magyarországot konzervatív országként ismeri, különösen a bevándorlás kérdésében, és támogatja ezt a megközelítést. Véleménye szerint Európában komoly kihívást jelent, amikor radikális bevándorlók próbálják megváltoztatni az egyes országok társadalmi és demográfiai viszonyait. Franciaországban olyan változásokat lát, amelyek aggodalommal töltik el, és Ausztria bevándorláspolitikájának egyes elemeit is pozitívan értékeli. Hozzátette: a magyar feltalálók modern technológiához való hozzájárulását is figyelemre méltónak tartja.
