Magához tért a kómából a méreginjekciós kivégzés után, most jogi csata indul a sorsáról
Miközben Texasban szerdán végrehajtották az Egyesült Államok idei 30. méreginjekciós kivégzését, az amerikai igazságszolgáltatás újra szembesült a halálbüntetés súlyos dilemmáival. Egy héttel korábban Tennessee-ben ugyanis a méreginjekció beadása után váratlanul felébredt a kómából az 50 éves Christa Pike, akit halálra ítéltek. Az eset újra felszínre hozta a félresikerült kivégzések sorozatát.
Kivégezték a 30. elítéltet
Szerdán a texasi Huntsville állami börtönében halálos dózisú pentobarbital beadásával kivégezték a 46 éves Jamaal Howardot. Ő lett a harmincadik elítélt, akit idén kivégeztek az Egyesült Államokban. Howardot egy 2000-ben elkövetett rablógyilkosság miatt ítélték halálra, mert egy kisbolt kirablásakor lelőtte a 42 éves eladónőt. A bűncselekményt a biztonsági kamera is rögzítette. Az injekció előtt Howard az utolsó szó jogán bocsánatot kért az áldozat jelen lévő családtagjaitól.
Hat nappal később tért magához
A Tennessee-ben szeptember 30-án megkísérelt kivégzés során Christa Pike-nak legalább 5 gramm pentobarbitalt adtak be, ami a többszöröse annak a mennyiségnek, amely mély orvosi kómát és a légzés leállását okozza. A kivégzés kezdetén Pike jelezte, hogy nagyon fáj a karja, majd elveszítette az eszméletét és nehezen lélegzett. A hatóságok 90 perc elteltével mentővel kórházba vitték, ahol lélegeztetőgépre került. Amikor az orvosok már a gépek lekapcsolására készültek, Pike hat nappal a kivégzési kísérlet után váratlanul magához tért, és beszélni kezdett. Védőügyvédje, Randy Spivey szerint első kérdése az volt: „Hol vagyok?” Pike zavart és dühös volt, de tisztában volt azzal, mi történt vele.
Több hiba is történhetett
Orvosszakértők szerint a kivégzés során több hiba is történt. Pike-ot legalább hétszer szúrták meg a tűvel, a vénái beszakadhattak, így a méreg nem a véráramba, hanem a környező szövetekbe szivárgott. Probléma lehetett a felhasznált gyógyszerrel is: mivel a nagy gyógyszergyárak megtagadják a kivégzésekhez használt szerek szállítását, több állam ellenőrizetlen, egyedi keverékeket előállító gyógyszertáraktól szerzi be ezeket. Az eset következtében Tennessee kormányzója felfüggesztette az összes idei kivégzést, az állami börtön parancsnoka lemondott, a bíróság pedig elrendelte a kivégzőhelyiségben lévő valamennyi bizonyíték lefoglalását és megőrzését.
Jogi bizonytalanság és korábbi esetek
Hogy Tennessee másodszor is megkísérelheti-e kivégezni Pike-ot, rendkívül összetett kérdés, amely ismeretlen jogi területre viszi az ügyet. Orvosi és jogi akadályok is vannak: ki kell deríteni, mekkora pszichés és fizikai trauma érte a nőt, és okozhatott-e maradandó szervi vagy idegrendszeri károsodást a hatalmas dózisú méreg és a lélegeztetőgépen töltött napok. Bírósági, neuropszichológiai és igazságügyi elmeorvosi vizsgálatok sora szükséges annak megállapításához, hogy Pike jogilag beszámítható-e egy újabb kivégzéshez. Pereskedés esetén az ügyvédek az alkotmány 8. kiegészítésére hivatkozva kérhetik a halálos ítélet enyhítését, mivel a nő már elszenvedte a kivégzés fizikai és pszichés kínjait. Büntetőjogászok szerint az eljárási és kompetenciaviták miatt akár évekig tartó jogi csatározásokra kell felkészülni.
Az USA történetében Willie Francis esetét 1946-ban jegyezték fel: a 17 éves fiút egy rosszul beállított villamosszékbe ültetve próbálták kivégezni Louisianában, de az áram nem ölte meg. Egy évvel később a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján másodszorra kivégezték. 2022-ben Alabamában Alan Miller és Kenneth Smith is túlélt egy-egy méreginjekciós kísérletet, mert nem találták el a vénájukat; keresetük ellenére a bíróság engedélyezte a másodlagos eljárást, így 2024-ben mindkettejüket nitrogéngázzal végezték ki. Ugyanabban a börtönben, ahol Pike-on is megkísérelték végrehajtani az ítéletet, szinte ugyanaz a történet játszódott le idén májusban Tony Carruthers-szel, illetve 2024-ben Idahoban Thomas Creech-csel: mindketten túlélték a méreginjekciós kísérletet, azóta a siralomházban vannak.
Döntő hatással lehet a jövőre
Szakértők szerint Christa Pike esete radikálisan különbözik a korábbiaktól. Míg más elítélteknél a kivégzést még az előtt leállították, hogy a méreg mélyebbre jutott volna a szervezetükben, addig Pike-nál a halálos adag méreg bejutott, ennek ellenére túlélte. Ezért az ügye döntő hatással lehet a méreginjekció jövőbeli alkalmazására az Egyesült Államokban.
