Alajos herceg nem írja alá az abortusztörvényt
Október 20-án a liechtensteini trón várományosa, Alajos régensherceg bejelentette, hogy nem írja alá a parlament által megszavazott törvényt, amely engedélyezné az országban az abortuszt. A herceg az élet védelmére mint alapjogra hivatkozik, és úgy véli, az államnak és az uralkodóháznak alkotmányos kötelessége védeni a legkiszolgáltatottabbakat, szerinte ebbe a körbe a magzatok is beletartoznak.
Közel ötezer aláírás a szabad abortuszért
A 41 ezer lakosú alpesi országban, ahol csak mintegy 21 ezren rendelkeznek szavazati joggal, korábban csak egyszer voksoltak többen petícióra, mint most. Közel 5000 aláírás gyűlt össze, hogy 12 hetes korig szabadon lehessen elvetetni a magzatot, ne csak akkor legyen mód a beavatkozásra, ha az anya élete veszélyben van, vagy ha a fogantatás nemi erőszak következménye. A jelenleg hatályos törvény az abortusz reklámozását is tiltja, vagyis az egészségügyi intézményeknek és dolgozóknak tilos felvilágosítást adni vagy segítséget nyújtani e téren az érintetteknek.
Egyetlen szavazatnyi többség és vétófenyegetés
A herceg már nyáron jelezte, hogy nem ratifikálja a törvényt, amelyet végül egyetlen szavazatnyi többséggel hagyott jóvá az országgyűlés. Nyitott tárgyalni az információs tilalomról, de az állam valószínűleg továbbra sem támogatja az egészségbiztosításból azokat, akik külföldre, elsősorban Svájcba vagy Ausztriába kényszerülnek elvégeztetni a beavatkozást. Brigitte Haas miniszterelnök nem érti, mi most a probléma, amikor mindkét ország maximum 15 percre van autóval, és 2015 óta nem vonják büntetőeljárás alá azokat a nőket, akik külföldre utaznak megszakítani a terhességüket. Ez évi mintegy 40 főt jelent, így a kormányzat is elismeri, hogy a tiltás érdemben nem csökkentette az abortuszok számát.
A nők örökösödése és a hatalmi vita
Alajos augusztusban bejelentette, hogy a nők egyenrangúak lesznek a férfiakkal a hercegi családon belül, így ha elsőszülött unokája lány lesz, egyszer uralkodó hercegnője lesz az országnak. Kritikusai szerint azonban a trónöröklés modernizálását paravánként használja arra, hogy kiterjessze hatalmát a kiterjedt uralkodócsalád felett. A vitatott változtatások nagyobb hatalmat adnának neki a Liechtenstein-ház címei, címerei és dinasztikus tagsága felett, és gyengítenék a belső ellenőrzési mechanizmusokat. A reformot bíráló családtagok pert fontolgatnak ellene, és úgy vélik, régensként nem is lett volna joga egy személyben megváltoztatni a évszázados családi törvényt addig, amíg nem ő a hivatalos családfő.
Egyedülálló monarchia Európában
A brit Sandhursti Királyi Katonai Akadémián végzett, majd a Salzburgi Egyetemen jogot hallgató Alajos egy londoni könyvvizsgáló cégnél dolgozott, mielőtt 1996-ban hazatért Vadúzba. 2004 óta tölti be a régensi pozíciót hivatalosan regnáló apja, II. János Ádám mellett. Bár Liechtenstein alkotmányos örökletes monarchia, az uralkodó jogköre nem csupán ceremoniális: megvétózhat törvényjavaslatokat, felmentheti a kormányt vagy minisztereket, bírákat nevezhet ki, és törvénymódosításokat javasolhat. Eddig soha nem élt a vétójogával, egyszer fenyegetőzött csak ezzel, de a 2011-es népszavazás teljes érdektelenségbe fulladt a kilátásba helyezett vétó miatt. A monarchia szerepéről szóló szavazáson a voksolók több mint 76 százaléka az uralkodó és a régensherceg vétójogának megőrzése mellett döntött, miután Alajos és apja kilátásba helyezték, hogy elhagyják az országot, ha a szavazás nem az ő javukra dől el. A rendszert Európában egyedülállónak tartják, a helyzetet bonyolítja az uralkodócsaládot szabályozó, 1136-ból származó házjog, amely kívül esik az állam alkotmányán.
