Az Egyesült Államokba menekülhetett Flávio Bolsonaro, érvénytelenítették az útlevelét
Flávio Bolsonaro szélsőjobboldali szenátor elhagyta Brazíliát, és az Egyesült Államokba tart, miután vasárnap elveszítette az elnökválasztást a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva ellen. A család környezetéből származó értesülések szerint a politikus gépe már felszállt, a szenátor szövetségesei pedig úgy tudják, hogy kedden délután Floridában száll le, és politikai menedékjogot akar kérni.
A szökést a Bolsonaro-klán egyik közeli ügyvédje szervezte, a szenátor feleségével és két lányával távozott a kora reggeli órákban. Bolsonarót hétfő óta nem látták, kedden délelőtt pedig nem jelent meg a szövetségi rendőrségen, hogy leadja az útlevelét, holott a hatóság felszólította a korábbi elnök fiát az útlevelei átadására, és megtiltotta számára az ország elhagyását. Egy legfelsőbb bírósági bíró az eredmény kihirdetése után perceken belül érvénytelenítette az iratot egy pénzmosási ügy miatt: a nyomozók egy fogadóirodákat érintő, mintegy 905 millió dollár értékű pénzmosási hálózatban vizsgálják az érintettségét.
Egyes értesülések szerint a szenátor hétfő este Argentínába szökött, ahol Puerto Iguazúból magángéppel indulhatott volna az Egyesült Államokba, de a gép nem szállt fel. Más beszámolók szerint gyalog lépte át a határt, és a terv a hírek kiszivárgása után borult. Bár hétfőn még egy videóban azt állította, soha nem gondolt az ország elhagyására, a szökés híre nem váratlan: bátyja, Eduardo, aki Amerikában önkéntes száműzetésben él, pénteken még azt mondta, hogy Flávionak el kell mennie az országból, ha veszít.
Lula történelmet írt
Lula da Silva a modern brazil politikatörténet egyik legnagyobb fordulatát hajtotta végre. Az október eleji első fordulót elvesztette, a másodikban viszont több mint négymillió szavazattal győzött: 64,2 millió voksot, azaz 51,79 százalékot kapott, Bolsonaro 59,8 millió szavazatot, vagyis 48,21 százalékot. Az 1964–85-ös katonai rezsim bukása óta még soha nem fordult elő, hogy az első forduló vesztese megnyerje a másodikat.
Hétfő hajnalban Sao Paulo központjában több tízezer támogatója előtt megfogadta, hogy a diktatúra és a fasizmus soha többé nem tér vissza az országba. Bolsonaro kezdetben nem ismerte el a vereséget, ahogy apja, Jair Bolsonaro sem tette 2022-ben, akit később államcsínykísérletért ítéltek el. Pártja, a Liberális Párt hétfőn elfogadta az eredményt, bár szerinte a felvetett kérdéseket tisztázni kell.
Donald Trump amerikai elnök, akinek kormánya Bolsonaro győzelmében reménykedett, úgy nyilatkozott, hogy a választás „újabb elcsalt választásnak” tűnt, de hozzátette, hogy kedveli Lulát. A legtöbb külföldi vezető – köztük Claudia Sheinbaum mexikói elnök, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, sőt a jobboldali chilei és perui elnök is – gyorsan elismerte Lula győzelmét. Elon Musk szerint „a matek nem stimmel”, ám a második fordulóban történelmi mélypontra esett a távolmaradók aránya, ami megmagyarázza a szavazatszám-növekedést.
A Bolsonaro-család bizonytalan helyzete
A Bolsonaro-család helyzete rendkívül bizonytalan, miután Jair Bolsonaro házi őrizetben van puccskísérlet miatt, fia pedig Amerikában él, aki ellen Brazíliában elfogatóparancs van érvényben. Eduardót négy év börtönre ítélték, mert azzal próbálta befolyásolni apja perét, hogy Trumpnál szankciókat sürgetett a bírák ellen. Flávio tartózkodási helye és sorsa továbbra is kérdéses.
Egyes politológusok szerint a jobboldalon hatalmi vákuum alakulhat ki. Magna Inácio, a Minas Gerais-i Szövetségi Egyetem professzora szerint a vezetői poszt most gazdátlan, Camila Rocha pedig úgy véli, a hatalom eltolódhat a családi kötelékektől. Az előzetes felmérések szerint Jair Bolsonaro hívei korábban inkább Michelle Bolsonarót, az apa feleségét, a frissen megválasztott szenátort vagy Tarcísio de Freitas Sao Paulo-i kormányzót látták volna szívesebben jelöltként. Flávio egyébként nem is akart indulni, mert úgy gondolta, a kampány pokollá tenné az életét, és a szenátusi újraválasztását biztosra vette.
Lula győzelme a környezetvédelem szempontjából is fontos. Marina Silva korábbi környezetvédelmi miniszter szerint most biztosan megmaradnak az őslakos területek, és nem kell attól tartani, hogy az illegális aranyásók visszatérnek. Jair Bolsonaro 2019–2022 közötti kormányzása idején ugrásszerűen megnőtt az amazóniai erdőirtás.
