A 2023-as terrortámadáshoz hasonló akcióval fenyegette meg Izraelt a Hamász
A 2023. október 7-i terrortámadáshoz hasonló akcióval fenyegette meg Izraelt a Hamász, amely Ciszjordániában és külföldön is kész lenne támadásokat végrehajtani. A szervezet vezetői az ENSZ humanitárius koordinátorának jelezték: nem fogadják el a Gázai övezet feletti ellenőrzésük elvesztését, miközben az izraeli hadsereg fokozza a katonai nyomást.
A Hamász vezetői a 2023. október 7-i támadáshoz hasonló újabb akciót helyeztek kilátásba Izrael ellen, és jelezték, hogy Ciszjordániában, illetve külföldön is készek támadásokat végrehajtani. Az izraeli sajtó beszámolója szerint a szervezetet fokozódó katonai és gazdasági nyomás szorítja, de nem hajlandó elfogadni a Gázai övezet feletti ellenőrzésének elvesztését.
A Hamász képviselői a múlt héten találkoztak Rámiz al-Akbarovval, az ENSZ humanitárius koordinátorával, akinek az övezetben található irodájában adták át fenyegető üzenetüket. A szervezet vezetői ezt úgy indokolták, hogy az izraeli hadsereg műveleteket hajt végre a Gázai övezetben, emellett elmozdítja az izraeli ütközőzónát kijelölő sárga vonalat. A Hamász a Palesztin Hatóság választások lemondásáról szóló döntését is a helyzetét súlyosbító tényezők között említette. Közölték: nem fogadják el a jelenlegi állapot fennmaradását, amely szerintük a területi ellenőrzésük elvesztéséhez vezethet.
Al-Akbarov szerdán továbbította az üzenetet Joram Halevinek, az 1967-ben elfoglalt területeken folytatott izraeli kormányzati tevékenységek koordinátorának, aki sürgősen tájékoztatta az izraeli vezetést.
Fokozódik a konfliktus a Gázai övezetben
Izrael fokozta a nyomást a Hamászra: a Gázai övezetben a szervezet Nukba nevű kommandós egységének számos tagját, valamint több magas rangú vezetőjét is likvidálták. A Donald Trump amerikai elnök által létrehozott Béketanács és a közvetítő felek arra szólították fel a Hamászt, hogy tegye le a fegyvereit. Izraelben nem tartják valószínűnek, hogy a szervezet teljesíti a követelést. Az izraeli vezetés egyelőre azt sem engedélyezi, hogy technokrata kormány vagy palesztin rendőri erők lépjenek be a Gázai övezetbe.
A Hamász helyzetét pénzügyi nehézségek is súlyosbítják. A szervezetnek havonta mintegy 90 millió sékelre, vagyis körülbelül 9,5 milliárd forintra van szüksége ahhoz, hogy kifizesse az embereit. Az izraeli biztonsági szervek becslése szerint a Hamász mintegy 30 ezer embernek folyósít fizetést az övezetben, a katonai szárny tagjai pedig fejenként havi körülbelül 3000 sékelt, azaz 315 ezer forintot kapnak.
A Gázai övezet jövője az izraeli belpolitikában is meghatározó kérdés
Gadi Ejzenkot, Benjamin Netanjahu miniszterelnök legfőbb kihívója az október 27-i parlamenti választás előtt élesen bírálta a kormányt, amiért szerinte nem sikerült elérnie a háborúban kitűzött célokat. Az ország történetének legnagyobb katasztrófája után több mint három évvel a Hamász terrorszervezet továbbra is uralja a Gázai övezetet, és fenyegetést jelent Izrael polgáraira.
Még soha nem volt olyan izraeli kormány, amely ekkora társadalmi és nemzetközi támogatással rendelkezett volna a Hamász felszámolásához. És még soha nem volt olyan kormány, amely ilyen módszeresen és felelőtlenül vallott volna kudarcot az általa meghatározott háborús célok teljesítésében, miközben eltékozolta a harctéren küzdő katonák eredményeit – fogalmazott Gadi Ejzenkot, aki azt ígérte, hogy miniszterelnökké válása esetén 18 hónapon belül megszünteti a Hamász gázai uralmát.
„Vállalom, hogy attól számítva, hogy elfoglalom a miniszterelnöki hivatalt, 18 hónapon belül a Hamász már nem fogja uralni a Gázai övezetet. Van út a valódi biztonsághoz. Van másik út” – mondta.
