Egyhangúlag szavazta meg a parlament a halálbüntetés visszaállítását Burkina Fasóban
Burkina Faso parlamentje egyhangúlag megszavazta a halálbüntetés visszaállítását olyan bűncselekmények esetére, mint a terrorizmus, a kémkedés és a hazaárulás – jelentette be szerdán Edasso Rodrigue Bayala igazságügyi miniszter. A nyugat-afrikai országban a halálbüntetést 2018-ban, a demokratikusan megválasztott elnök, Roch Marc Christian Kaboré hivatali idejében törölték el.
Az ország jelenlegi ügyvivő elnöke, Ibrahim Traoré 2022-ben katonai puccsal került hatalomra. A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet információi szerint Burkina Fasóban legutóbb 1988-ban hajtottak végre kivégzést.
„Globálisan elismerést nyert az, hogy a halálbüntetésnek a bűnelkövetés szempontjából nincs elrettentő ereje, és a Burkina Fasó-i juntának is ehhez kellene igazodnia” – jelentette ki Ilaria Allegrozzi, a HRW Száhel-övezettel foglalkozó vezető kutatója.
Belbiztonsági válság és emberi jogi aggodalmak
A Burkina Fasó-i juntát egyebek között azzal vádolják, hogy őrizetbe veszi a jogvédőket és a másként gondolkodó újságírókat, valamint feloszlatja a politikai pártokat. Allegrozzi a hatóságok szemére vetette azt is, hogy betiltanak médiacsatornákat, szakszervezeteket és civil társadalmi szervezeteket.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának országirodáját az ország elhagyására kényszerítették, a hatalom kritikusait pedig jogtalanul besorozzák a hadseregbe, bebörtönzik, kínozzák vagy eltüntetik – mondta a kutató.
A 23 millió lakosú Burkina Faso belbiztonsági válsággal küzd, amit tetéz, hogy a hadsereg az al-Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezetekhez kapcsolódó szélsőséges csoportokkal harcol. Allegrozzi szerint a halálbüntetés visszaállítása nem fogja megoldani a belbiztonsági válságot, hanem csak tovább növeli a Traoré elnök terrorizmusellenes kampánya által a burkinai népnek okozott áldozatok számát.
