Támogatásra várva veszíthetnek pénzt a magyar cégek
Egy vállalkozásnak akkor lenne érdemes fejlesztenie, amikor a beruházás megtérül, a magyar kis cégek egy része azonban inkább a következő pályázati kiíráshoz igazodik. Ez egyszerre halaszt el indokolt fejlesztéseket és ösztönöz kevésbé szükséges beszerzéseket.
Az energiahatékonysági beruházásoknál különösen élesen jelentkezhet a probléma: a megtakarítás lehetősége önmagában még nem tesz finanszírozhatóvá egy projektet. Harmincmillió forint egy kisvállalkozás számára jelentős beruházás, egy finanszírozó szemszögéből viszont viszonylag kis ügylet. A projekt műszaki vizsgálata, pénzügyi előkészítése és kockázatértékelése akkor is munkát igényel, ha a kihelyezhető hitel összege jóval elmarad a nagyvállalati beruházásokétól.
Elsősorban a 10–100 millió forintos napelemes, hőszivattyús, energiahatékonysági és elektromobilitási projektek finanszírozásában mutatkozik hiány, ami a mikro- és kisvállalkozások fejlesztési lehetőségeit korlátozza.
Az elmúlt másfél évtizedben a vállalkozói beruházások időzítése túlságosan hozzákötődött a vissza nem térítendő uniós és hazai források megjelenéséhez. Ha nincs megfelelő pályázat, elmaradhat egy üzletileg indokolt fejlesztés, amikor viszont megnyílik egy támogatási lehetőség, a megszerezhető forrás olyan beszerzések felé is terelheti a céget, amelyekre saját üzleti terve alapján kisebb szüksége lenne.
„Így a támogatások elérhetősége válhat a beruházások fő szervezőerejévé, háttérbe szorítva a keresletet, a megtérülést és a vállalkozás tényleges kapacitásigényét” – mondta Radeczki Gergő, a Creditexpert Kft. ügyvezetője.
A vállalat a vissza nem térítendő támogatások súlyának fokozatos csökkentését, valamint a kedvezményes hitelek és a hitelt támogatással ötvöző konstrukciók erősítését javasolja. Ezeket folyamatosan elérhetővé tenné, hogy a cégeknek ne egy-egy rövid pályázati időszakhoz kelljen igazítaniuk a fejlesztéseiket. A javaslat több éves finanszírozási programokat is tartalmaz, amelyekben a további források árbevételi, export- vagy foglalkoztatási mérföldkövek teljesítéséhez kapcsolódnának.
Az energetikai fejlesztéseknél a beruházási döntést a várható energiamegtakarítás alapozhatja meg, a finanszírozáshoz azonban azt is be kell mutatni, hogy a vállalkozás bevételeiből és megtakarításaiból miként tudja majd fizetni a törlesztőrészleteket. A bankképes anyag összeállítása – energetikai megtérülési modell, cash-flow alapú visszafizetési terv, fenntarthatósági mutatók – önálló szakértelmet kíván.
A bankok a nagyobb, jellemzően milliárdos zöldprojektekre összpontosítanak, mert azoknál a bank által befektetett munkaórák mennyisége kedvezőbb arányban áll a hitel összegével.
A felvázolt megoldás egyik eleme egy olyan előkészítő szervezet lenne, amely ingyenesen vagy jelentős díjtámogatással készítené el a kisvállalkozások energetikai auditját, megtérülési számítását, kibocsátáscsökkentési mérlegét és üzleti tervét. Ehhez kapcsolódna egy egységes feltételekre épülő, 8–15 éves futamidejű kedvezményes zöldhitel, amelyet pályázati eljárás nélkül, folyamatosan igénybe lehetne venni. A kihelyezésben a mikro- és kisvállalkozások finanszírozására fókuszáló pénzügyi vállalkozások is részt vennének, állami refinanszírozás és kezességvállalás mellett. A törlesztést részben a beruházásból származó energiaköltség-megtakarítás fedezné, a javaslat akkreditált kivitelezőkhöz kötné a megvalósítást, és utólagos teljesítménymérést is előírna.
A 2026–2028 közötti időszakra legalább 8–10 ezer mikro- és kisvállalkozói zöldprojekt finanszírozását jelöli meg célként, elsősorban az elmaradottabb régiókra fókuszálva. A konstrukció megítélésénél végül az lenne a döntő, hogy a várható energiamegtakarítás mennyire megbízhatóan fedezi a hitel költségét, és a kockázat közös viselése biztonságot adhat a beruházónak, ha a tervezett teljesítmény elmarad.
