Albérletpiac fordulóponton: amit minden bérlő várt évek óta
Az albérletpiac helyzete jelentős változásokon megy keresztül, melyek hosszú idő óta először kis mértékben kedvezhetnek a bérlőknek. A legfrissebb elemzések alapján országos szinten stagnáló, míg Budapesten enyhén csökkenő bérleti árak rajzolódnak ki, amit a kínálat jelentős bővülése kísér. Egy ilyen tendencia nem gyakran fordul elő, főleg egy olyan piacon, amely eddig rendszerint csak az árszintek fokozatos emelkedését mutatta.
A fővárosban szokatlan mérséklődés
Február hónapjára vonatkozóan úgy tűnik, hogy Budapesten 0,4 százalékos árcsökkenés történt az albérleti piacon, miközben országosan csupán stagnálást regisztráltak. Noha az árcsökkenés mértéke aprónak tűnhet, mégis egyértelmű jele annak, hogy a piac dinamikája némileg megváltozott. Az inflációval korrigált reállakbérindex is mutatott csökkenést, ami arra utal, hogy a fizetésekhez viszonyítva egyre kevésbé terheli meg a bérlők költségvetését egy albérlet fenntartása.
Ennek hátterében a kínálat látványos fellendülése állhat. Március közepén mintegy 17,8 ezer lakás várt bérlőkre, 26 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A lapos árak és a növekedő kínálat példája, hogy Budapesten a bérleti díjak mediánja továbbra is 250 ezer forinton áll, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábbi értékkel.
Regionális változások: Debrecen és más vidéki városok
Az albérletpiac vidéki városokban mutatott folyamatai részben eltérnek a fővárosban tapasztalhatóktól. Debrecenben például az elmúlt egy évben a kínálat 116 százalékkal robbant, azonban az áremelkedés itt nem állt meg. Az átlagos bérleti díjak 15 százalékos növekedéssel elérték a 230 ezer forintos szintet. Szegeden szintén emelkedést regisztráltak, bár a kínálat mértéke csak 8 százalékkal nőtt, a bérleti díjak viszont ennél jelentősebben, 16 százalékkal emelkedtek, így elérve az átlagos 160 ezer forintot. Győrben 31 százalékos kínálatbővülés mellett csak mérsékelt, 6 százalék körüli drágulás történt, amely 190 ezer forint körül stabilizálta az albérletek átlagos árát.
A kínálat bővülésének okai és hatásai
A piaci elemzések rámutatnak arra, hogy a kínálat növekedésének egyik meghatározó tényezője a befektetői aktivitás élénkülése. Az ingatlantulajdonosok közvetlen hasznot remélnek az albérletpiacról, így egyre több lakást kínálnak kiadásra. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy látja, ennek a folyamatnak hosszabb távon is árstabilizáló vagy akár árleszorító hatása lehet, különösen a főváros tekintetében.
Ezt támasztja alá az is, hogy februárban a megszokott szezonalitás ellenére – amikor rendszerint emelkednek az árak – most stagnálást tapasztaltak. Hagyományosan a keresztféléves egyetemi szemeszterek körüli intenzív kereslet hajtja az árakat, idén azonban ennek sem volt nagyobb hatása.
A XIII. kerület kiemelkedő helyzete
Budapesten belül a XIII. kerület mutatkozik kiugró szegmensként. Ebben a városrészben található a legtöbb kiadó lakás, több mint 1500 ingatlan áll rendelkezésre, ami 50 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ugyanakkor az itt elérhető átlagos bérleti díj mégis stabilan a 250 ezer forintos szinten maradt, így viszonylagos egyensúlyt teremtett az árak és a kínálat bővülése között.
A jelenlegi trendek, bár részben kedvezőek a bérlők számára, nem jelentik automatikusan, hogy az albérletárak földbe állnak. Ugyanakkor a kínálat bővülése és az árak mérsékelt változása együttesen reményt adhat arra, hogy a piac kevésbé legyen közvetlenül inflációs nyomás alatt a jövőben.
