Fordulat a magyar vállalati hitelezésben
A vállalati forinthitelpiac hosszú idő után ismét mutat némi növekedést, ám a folyamat háttérben rejlő számok nem éppen vigasztalók. Hiába a csökkenő kamatok és az állami támogatás, a beruházások továbbra is visszaesést mutatnak, ami komolyan rányomja a bélyegét a hitelpiac egészére. A Széchenyi Kártya Program újabb kamatcsökkentése emelheti ugyan a hitelfelvételi kedvet, de a kereslet és a gazdasági környezet alakulása továbbra is gondot okoz a magyar vállalkozásoknak.
Mélyrepülés a beruházások terén
Miközben a vállalati szektor teljes hitelállománya tavaly 4,7 százalékkal emelkedett, a beruházások éves alapon továbbra is csökkenést mutatnak. Ez azt is jelentheti, hogy a vállalatok inkább a napi működésük fenntartására fókuszálnak, mintsem hosszú távú fejlesztésekre. A folyószámlahitelek 15 százalékos emelkedése jól mutatja, hogy a mindennapi likviditás fenntartása a kulcs, miközben a nem folyószámla alapú hitelek piaca több mint 13 százalékkal zsugorodott az előző évben.
A magyar kkv-k finanszírozási dilemmái
A hazai kis- és középvállalkozások számára továbbra is óriási kihívást jelent a forint alapú hitelezés. Az exportpiacoktól elszigetelt cégeknek gyakorlatilag nincs más választásuk, mint az államilag támogatott finanszírozási konstrukciók. Eközben a nagyvállalatok, amelyek exportárbevétellel rendelkeznek, alacsony kamatozású devizahiteleket vehetnek igénybe, ami csak tovább mélyíti a gazdasági egyensúlytalanságokat.
Kamatcsökkentés: mentőöv vagy csupán csepp a tengerben?
A Széchenyi Kártya Program újabb 50 bázispontos kamatcsökkentése a beruházási hitelek esetében kétségtelenül jelenthet némi könnyebbséget a vállalkozásoknak. A konstrukciók, mint a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ vagy az Agrár Széchenyi Kártya MAX+, különösen vonzóvá váltak a vállalkozások számára, hiszen ezek mögött az első évben garanciát nyújt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., kezességvállalási díj nélkül.
Kieső tartalékok: A kkv-k mozdulatlansága
Miközben a kkv-k jelentős, 9300 milliárd forintos betétállományt halmoztak fel, ennek döntő része nem, vagy alig kamatozik. Az állami ösztönzők célja, hogy a tőkéjüket most mozdítsák meg ezek a cégek: beruházásokra és fejlesztésekre fordítva azt. Ám a pénzpiaci bizonytalanság és a magas (bár csökkenő) kamatszintek továbbra is óvatosságra kényszerítik a hazai vállalkozásokat.
Még mindig messze a várva várt fellendülés
A piaci környezet alakulása lassan, de némiképp pozitív irányba mozdult el: az utolsó negyedévben a forinthitelezés összege éves szinten 4,6 százalékkal nőtt, meghaladva az egy évvel korábbi adatokat. Azonban az érdemi növekedéshez jóval hatékonyabb ösztönző rendszerekre és átfogó piaci reformokra lenne szükség, hiszen a mostani trendeket a hosszabb távú gazdasági kihívások továbbra is fenyegetik. A kamatcsökkentést a piaci szereplők üdvözölték ugyan, de a hitelfényes árnyéka így is mérsékelt maradt.
Árulkodó számok
Egyértelmű, hogy a támogatott Széchenyi Kártya Program konstrukciói népszerűek a vállalkozások körében: a 2024-ben befogadott igénylések száma és értéke jelentősen meghaladta az előző időszakokat. A lízingkonstrukciók kiugró eredményei azt is mutatják, hogy a kkv-k rövid távú pénzügyi megoldásokra fókuszálnak, míg a komolyabb beruházási döntések egyelőre elmaradni látszanak.
Olcsóbb finanszírozás – szűkebb lehetőségek
A kamatcsökkentés eredményeként a forgóeszköz- és likviditásfinanszírozás költségei is csökkentek, ami némi mozgásteret biztosít a kkv-k számára. Ez segíti a mindennapi működést, sőt, a saját tőkéből fedezett beruházások esetében is előnyt jelenthet. Mindezek ellenére a kereslet továbbra is gyenge, az újonnan bejelentett gazdaságélénkítő intézkedések pedig egyelőre nem jelentenek áttörést a magyar vállalati szektor számára.
