Az éhezők viadala az orosz nyersolajért
Az orosz nyersolaj iránti hatalmas kereslet feszültséget teremtett az ázsiai országok között, mivel az Iránra irányuló amerikai és izraeli csapások következtében jelentős olajellátási zavarok alakultak ki. Teherán lezárta a Hormuzi-szorost, ami alapvetően megnehezítette a globális kőolajellátást. A helyzet súlyosságát érzékelve Washington sürgősen enyhítette az orosz olajra vonatkozó szankciókat, lehetővé téve, hogy egy hónapig vásárolható legyen. A kereslet folyamatosan nő, de a szállítási kapacitások korlátozottak, hiszen márciusban napi 3,8 millió hordó orosz olajat exportáltak, ami elmarad a 2023-as csúcsértékektől.
A délkelet-ázsiai országok rendkívül szoros helyzetbe kerültek, mivel mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák olajellátásukat. Számos Európába szánt szállítmányról hoztak döntést, hogy azok visszaforduljanak Ázsia irányába, így a tankerhajók megérkezése egyre sürgetőbbé vált. Az iráni Forradalmi Gárda, amely a Hormuzi-szorost ellenőrzi, prioritásként kezeli a „baráti” országok, mint például Kína és India szállítóhajóit, de hajlandóak komoly pénzösszegeket fogadni el az üzemanyagért.
A térség bajai és új Oroszország-partnerkapcsolatok
Az amerikai szövetségesei közül a Fülöp-szigetek úgy döntött, hogy Oroszországtól vásárol kőolajat, ezáltal csatlakozva a versenyhez, amely 126 millió hordónyi olajból áll, ami jelenleg a világ óceánjain hajózik. A Kpler, amely az olaj- és gázkereskedelem átláthatóságára specializálódott cég, folyamatosan nyomon követi a nyersanyagokat szállító hajók mozgását. Az elemzések alapján az Egyesült Államok engedélyezheti a szankciók enyhítését az orosz olaj beszerzési lehetősége érdekében, mivel a délkelet-ázsiai országoknak elérhető tankereik beszerezésével lehetőségeik korlátozottak. Ezen országok az Egyesült Államokból, Dél-Amerikából és Nyugat-Afrikából is próbálnak kőolajat beszerezni, azonban ezek a szállítások sokkal hosszabb időt vesznek igénybe.
A vietnámi és indonéziai reakciók
A vietnámi kormányfő Moszkvába látogatott, ahol kőolaj- és földgáz-együttműködési megállapodást írtak alá, mivel Vietnam már most is súlyos üzemanyaghiánnyal küzd. Indonézia is jelezte, hogy hajlandó bármely lehetséges partnert megfontolni az orosz és a Brunei Szultanátus mellett. Thaiföld merész lépésre szánta el magát, eltörölve az üzemanyagok ársapkáját, amely azonnali áremelkedést idézett elő, ezzel növelve a gazdasági és közlekedési költségeket.
Kína és India a kőolajpiac középpontjában
Kína és India eddig a legnagyobb orosz kőolajvásárlók voltak, és Washington előnyben részesítette őket az orosz olaj beszerzésében. India már napi 1,9 millió hordó orosz olajat vásárol, amely jelentős növekedés az előző 1 millió hordós mennyiséghez képest. Azonban a Közel-Keletről érkező olaj mennyisége drasztikusan csökkent a konfliktus kitörése óta.
Kína, annak ellenére, hogy jelentős olajmennyiséggel rendelkezik, továbbra is hatalmas igényeket támaszt, és a szárazföldi tározóiban körülbelül 1,2 milliárd hordónyi tárolt olaj várja az elosztást.
Ausztrália energetikai válsága
Ausztráliában válsághelyzet alakult ki, mivel a kormány az üzemanyag-fogyasztási adót felére csökkentette, hogy mérsékelje a robbanásszerűen emelkedő benzinárakat. E döntés azonban 2,5 milliárd dollárjába kerül az adófizetőknek, és ezzel párhuzamosan nő a várható infláció. Az ausztrál ellenzék bírálta a kormány válságkezelési módszereit, mivel a kabinet kommunikációja zavarosnak tűnik a meglévő üzemanyagkrízissel kapcsolatban, ami tovább rontja a közbizalmat a kormány iránt.
Az ausztrál kormány válságterveket dolgozott ki arra az esetre, ha a tartalék szintje 15 vagy akár csak 10 napra elegendő mennyiségre csökkenne, miközben már több száz benzinkútra került ki kifogyott üzemanyagnak a híre.
