Csökkenő álláskeresők száma – valódi eredmény vagy az adatok játéka?
2025 áprilisában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat jelentése szerint az álláskeresők száma 228 524 főre esett vissza. Ez az adat első pillantásra lenyűgöző, negyvenezres csökkenés 2010-hez képest, és még tavalyhoz viszonyítva is 2 ezerrel kevesebb ember keresett munkát. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Czomba Sándor az eredményt úgy értelmezte, mint a „foglalkoztatáspolitikai intézkedések hatékonyságának bizonyítékát.”
Az „eredményes” programok árnyoldalai
Czomba Sándor két európai uniós finanszírozású programot emelt ki, melyek sikerességét hangsúlyozta. Az Ifjúsági Garancia Plusz a fiatalok munkához juttatását célozza, míg egy másik, 30 év feletti álláskeresőket támogató program lakhatási és utazási térítésekkel igyekszik ösztönözni az elhelyezkedést. A bejelentett 39 ezer elhelyezkedő állampolgár kétségtelenül figyelemreméltó szám, ám a támogatások tényleges hatását és fenntarthatóságát sokan vitatják. Egy 4,1 milliárd forint költségvetésű kezdeményezés a kis- és középvállalkozások számára nyújtott támogatások révén 1700 munkavállaló elhelyezkedését kívánja elősegíteni. Tényleg ezek az összegek és a programok hozták meg a kívánt áttörést, vagy csupán technikai ügyeskedésről van szó?
Digitális infrastruktúrába pumpált milliárdok
Egy másik említésre méltó projekt, amelyre 2 milliárd forintot különítettek el, a kkv-szektor digitális fejlesztésére összpontosít. A cél a versenyképesség javítása, több munkavállaló felvétele és a munkaerő képzettségi szintjének emelése. De vajon tényleg a „digitális infrastruktúra” fejlesztése orvosolja a munkaerőpiac helyzetét, vagy csak egy újabb jól hangzó cél, amely eltereli a figyelmet a mélyebb problémákról?
Célok és az ismeretlen jövő
A Nemzetgazdasági Minisztérium jövőbeli tervei között „pilot jellegű” programok szerepelnek, amelyek célja a munkaerő-tartalék felkutatása és képzése. Ezek a projektek a meglévő kompetenciák feltérképezésére is fókuszálnak, hogy a végzettségen túl az állampolgárok egyéni képességeket is megfelelő figyelemben részesíthessék. A terv ambíciózus, de vajon nem csupán egy újabb politikai bűvészmutatványról van szó?
A számok narratívája és annak következményei
Czomba Sándor szavai kétségkívül pozitív fényt vetnek a kormány foglalkoztatáspolitikájára. Ugyanakkor kulcsfontosságú kérdés, hogy a statisztikák mögött milyen rejtett történetek húzódnak meg. Az álláskeresők száma valóban csökken, vagy csupán kreatív adatkezelésről van szó? És milyen munkakörökben találják meg helyüket az elhelyezkedettek? Ezek a kérdések továbbra is nyitottak maradnak, még ha a közlemények látványosan kerülik is őket.
