Tiltólistán a világirodalom: Gabriel García Márquez is érintett
Az Egyesült Államokban az elmúlt öt évben több mint 23 ezer könyvet vontak ki a forgalomból az iskolai és nyilvános könyvtárakban, amelyek között nemcsak kortárs bestsellerek, hanem irodalmi klasszikusok is helyet kaptak. A PEN America adatai szerint Gabriel García Márquez, a mágikus realizmus mesterének művei, mint a „Száz év magány” és a „Szerelem a kolera idején”, több államban, például Floridában és Iowában, „nem megfelelőnek” minősítették.
Ez a tendencia erőteljes társadalmi és politikai vitákat generált az Egyesült Államokban, ahol a könyvkorlátozások már 49 államot érintenek, hiszen egyre több könyvet helyeznek tiltólistára. A jegyzékek nem tesznek különbséget műfajok között: a korlátozott művek 44%-a színes bőrű szereplők révén vagy faji kérdések miatt áll a középpontban, 39%-uk pedig LMBTQ+-témákat érint, gyakran szexuális utalások vagy szexuális neveléssel kapcsolatos tartalom miatt.
A politikai nyomás és a civil ellenállás helyzete
A korlátozások hátterében szervezett csoportok, mint a Moms for Liberty, valamint konzervatív politikai aktivisták állnak. Texasban például egy olyan törvényjavaslatot próbáltak bevezetni, amely a könyvkereskedőktől elvárt osztályozást a tartalom előzetes szempontrendszerének figyelembevételével. Míg a bíróság egyes részeket megsemmisített, az intézményi öncenzúra sok helyen már korábban megkezdődött.
Az említett folyamatok szoros összefüggésben állnak a Trump-adminisztráció idején bevezetett elnöki rendeletekkel, amelyek a szövetségi szintű befogadási politikák felülvizsgálatát célozták. Ennek következményeként több katonai könyvtárból is eltávolították a feminizmussal vagy kisebbségi történelemmel foglalkozó könyveket, beleértve Maya Angelou munkáit is.
Kulturális válaszok a cenzúrára
A könyvtárosok és az írók nem maradtak tétlenek a helyzet alakulásával szemben. Lauren Groff írónő például Floridában nyitott egy könyvesboltot, amely specializálódott a máshol betiltott művekre. Az Amerikai Könyvtáros Szövetség (ALA) nyilvános állásfoglalásában határozottan elítélte a cenzúrát, hangsúlyozva a szólás-, publikálás- és olvasás szabadságát, amelyet az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítése garantál.
A PEN America jelentése figyelmeztet arra, hogy a könyvtárosokat és oktatókat gyakran súlyos fenyegetések érik, miközben egyes csoportok hamis vádakkal illetik a modern irodalom klasszikusait. A könyvtári kínálat sokszínűsége az elmúlt években jelentősen csökkent, ami arra figyelmeztet, hogy a szólásszabadság védelme folytatódik, és hogy a kultúra és az irodalom jövője veszélyben van a cenzúra és a politikai nyomás következtében.
