Megelégelte a NATO az ukrajnai háborút, kész a terv az európai csapatok bevetésére Ukrajnában
Az ukrajnai konfliktus elmúlt évei során a NATO álláspontja világosan kezdhetett körvonalazódni, miszerint Oroszország agressziójának aktív, koordinált válaszcsomagra van szükség. Egy háromfázisú biztonsági garanciaprogramot dolgoztak ki, amely biztosítja, hogy bármely jövőbeli tűzszüneti megállapodás megsértése esetén a NATO tagállamai közösen lépjenek fel katonai válaszlépésekkel. Ezekről a tervekről a Financial Times által megszerzett források számoltak be, miközben Abu-Dzabiban folytatódtak a béketárgyalások.
A program első fázisa diplomáciai lépéseket tartalmaz. Amennyiben Oroszország a tűzszünet megsértésével folytatja a háborús cselekményeket, a NATO szövetségesei figyelmeztetést intéznek Moszkvához, hangsúlyozva, hogy tiszteletben kell tartaniuk az egyezményeket. Amennyiben Oroszország 24 órán belül reagál, elkerülheti a következményeket.
Második fázisban, ha az agresszió folytatódik, az ukrán hadsereg harcba lép, és a „hajlandók koalíciója”, amelyhez több EU-tagállam, Nagy-Britannia, Norvégia, Izland és Törökország is csatlakozik, katonai támogatást nyújtana. Ezen fázis célja az orosz agresszió megfékezése és a megfelelő védelmi képességek biztosítása volna.
Harmadik fázisként, ha Oroszország a katonai akcióit nem állítja le 72 órán belül, akkor a nyugati szövetségesek koordinált katonai válasza várható, melynek keretében az Egyesült Államok hadereje is részt venne. Az elképzelés szerint külföldi csapatok, beleértve NATO-tagállamokat, segítenének Kijev védelmében Dél-Ukrajna regionális stabilitásának megőrzése érdekében.
Az elképzelt válaszlépések részletei nem voltak egyértelműen megfogalmazva, azonban a jelenlegi helyzet és a NATO tervei világossá teszik, hogy a szövetség elkötelezett az orosz fenyegetések elleni fellépés mellett. Ez a stratégiai bizonytalanság célzottan hagyja nyitva a lehetőséget a rugalmas reakciókra, ezzel párhuzamosan erőteljes elrettentő üzenetet küldve Moszkvának.
Franciaország és Nagy-Britannia folyamatos katonai jelenlétet ígértek Ukrajnában, azzal a céllal, hogy a régió védelme érdekében katonai infrastruktúrát alakítsanak ki. Nagy-Britannia miniszterelnöke, Keir Starmer, a Párizsi találkozón emelte ki ezt a szándékot, hangsúlyozva, hogy a két ország együttműködése jelentős szerepet játszik Ukrajna védelmi stratégiájában. Az Egyesült Államok szintén modern technológiai eszközöket ígér, amelyek a tűzszünet betartásának monitorozását segítik elő.
Oroszország válasza eddig elutasító volt, a Kreml vezetése kijelentette, hogy semmilyen tűzszüneti megállapodást nem fogad el addig, amíg nem születik átfogó megállapodás a konfliktus lezárásáról. Dmitrij Medvegyev, Putyin korábbi helyettese, a közelmúltban egy nyilatkozatban érvelt, hogy a garanciák nem lehetnek egyoldalúak.
A helyzet tehát azt démontálja, hogy az ukrán konfliktus nem csupán regionális problémát jelent, hanem globális biztonsági kérdéseket is felvet, amelyeknek megoldása a nemzetközi közösség felelőssége is. A tervek kidolgozása és az aktív részvétel alapvető lépéseket jelentenek a NATO számára, hogy megőrizze a stabilitást Európában, különösen a közép- és kelet-európai térségben.
