Adatközpontú klubmodell emelte a Brighton csapatát a Premier League élvonalába
A Brighton tíz forduló után 22 ponttal a második helyen áll az angol labdarúgó-bajnokságban, és a címvédő Arsenal, valamint a Manchester City ellen is nyert már. A tabellán a legtöbb gólt szerezte, és a második legkevesebbet kapta. A dél-angol csapat fellendülése nem egyetlen jó szezon eredménye, hanem közel két évtized munkájának következménye, amelynek középpontjában egy adatközpontú klubmodell áll.
A modell alapja egy fogadási adatokra épülő elemző cég
A felemelkedés Tony Bloom nevéhez fűződik, aki matematikus és hivatásos pókerjátékos is. Először 2000-ben szerzett részesedést a klubban, ahol nagyapja korábban elnökhelyettes volt, majd 2009-ben többségi tulajdonos lett. Legjelentősebb vállalkozása a 2006-ban alapított Starlizard adatelemző cég, amely tanácsadói szerepet is betölt a klub számára, és alapját adja Bloom saját fogadásainak. Egy korábbi munkavállaló szerint az anonim módon működő fogadási csoport éves bevétele 600 millió font körül mozog.
Az algoritmusok a játékosok kiválasztását is vezérlik
Soós Márk, a Premier League szakértője szerint a csapat titka, hogy gyakorlatilag nincs pótolhatatlan eleme. Nem egy konkrét edzőre, sportigazgatóra vagy játékosra épül a siker, hanem arra, hogy mindenkit képesek pótolni. A kiválasztási modell egy tanácsadói cégnél működik, ahol az algoritmus megértése több embernél oszlik meg, hogy a tudás ne egy helyen összpontosuljon.
A stadiontól a Premier League-ig
Bloom 93 millió fonttal járult hozzá a 32 500 fő befogadására képes American Express Stadion megépítéséhez. A csapat 2011-ben megnyerte a harmadosztályt, 2017-ben pedig másodikként jutott fel a Premier League-be. Az élvonalban 2017 és 2021 között a kiesés ellen küzdött, az első jelentős áttörés a 2021–2022-es idényben jött el 51 ponttal és a kilencedik hellyel. A 2022–2023-as szezonban klubrekordot jelentő 62 ponttal hatodik lett, az FA-kupában az elődöntőig jutott, és kivívta a csapat történetének első Európa-liga-szereplését.
Nagy profittal értékesítik a játékosokat
Az elmúlt hat évben a Brighton az Everton mellett az egyetlen csapat, amely a költések és eladások egyenlegét tekintve pozitívan jön ki. A hét legtöbb bevételt hozó eladás között szerepel Moisés Caicedo, akit 28,2 millió euróért vásároltak és 116 millióért adtak el a Chelsea-nek, valamint Carlos Baleba, aki 27 millióért érkezett és 75,9 millióért távozott a Manchester Unitedhez. Ben White utánpótlásból érkezett ingyen, és 58,5 millió euróért igazolt az Arsenalhoz. Az elmúlt két átigazolási időszakban a Brighton 262,1 millió euróért vásárolt játékosokat, miközben 342,1 millióért adott el. A felnőtt csapat jelenlegi összértéke 700 millió euró, amivel a világ 14. legértékesebb keretével rendelkezik, megelőzve a Juventust és a Dortmundot is.
Az edzők is a rendszer részei
A Brighton Graham Potter óta olyan edzőkkel dolgozik, akik magas labdabirtoklású, sok letámadással és kockázatvállalással járó futballt képviselnek, ami megfelel a topklubok stílusának. Roberto De Zerbi 2024-ben azért távozott, mert nagyobb kontrollt akart az igazolások felett, ami nem fért össze a klubmodell elveivel. Utódja, a német Fabian Hürzeler irányításával sorozatban két nyolcadik helyet ért el a csapat.
A következő lépés az európai kupaindulás lehet
Soós Márk szerint a Brighton már túl tudott lépni azon, hogy folyamatosan szintek között ingázó kiscsapat legyen, de a Premier League-ben nehéz az ilyen projekt, mert rengeteg pénz van a csapatoknál. A klub kereskedelmi bevétele nem tudja felvenni a versenyt a legjobbakkal, mert nincs akkora márkaértéke, ennek megváltoztatása pedig hosszú folyamat. A szakértő szerint a modell más csapatok számára is átvehető, feltéve, hogy megszerzik a szükséges tudást. A Premier League-en kívüli topbajnokságokban nagyon kevés klub képes az önfenntartásra, Angliában viszont a Brentford, a Bournemouth és a Brighton példája mutatja, hogy lehetséges önfenntartó klubmodellt építeni, és idővel lépésenként feljebb lépni a hierarchiában.
