Ukrajna támogatása miatt válhat még feszültebbé az EU egyik legkomolyabb vitája
Friedrich Merz német kancellár összekötné Ukrajna pénzügyi támogatását a 2028-tól esedékes következő uniós költségvetés, az ún. többéves pénzügyi keret (MFF) tárgyalásával. A kancellár szerint ahhoz, hogy a tagállamok megállapodhassanak az MFF-ről, előfeltételként meg kell egyezniük egy Ukrajnának szánt 45 milliárd eurós hitelről, amelyből ezúttal egyetlen tagállam sem maradhat ki. Ezzel azonban a korábban kimaradó Magyarország, Csehország és Szlovákia nem ért egyet, hozzájuk csatlakozva Bulgária is elutasítja a közös hitelfelvételt.
Az MFF-vita eddig is nehéz volt: szemben állnak egymással a kohéziós és agrártámogatások védelméért összeálló tagállamok, köztük Magyarország, valamint a kisebb költségvetést és az új prioritásokat, a versenyképességet és a biztonságpolitikát előtérbe helyező nettó befizetők.
Merz azt szeretné, hogy a tagállamok jobban osszák el az ötödik éve az orosz invázió ellen védekező Ukrajna támogatásának terheit. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztusban arról beszélt, hogy az idei évre 27, jövőre pedig 45 milliárd dolláros költségvetési lyukkal néz szembe. A 2024 decemberében megállapodott 90 milliárd eurós hitelből idén és jövőre 45–45 milliárdot kap Kijev, a háború menete és a növekvő drónfelhasználás miatt azonban Ukrajnának összesen 70 milliárd euróra lenne szüksége.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdaságért és produktivitásért felelős biztosa szerint a Bizottság az elkövetkezendő hetekben több tervet is bemutat a tagállamoknak arról, miként lehetne a 70 milliárd eurós deficit kétharmadát, összesen 45 milliárd eurót fedezni. A nettó befizetők elfogadhatatlannak tartják, hogy a terhet továbbra is mindössze pár ország cipelje, az EU területén immobilizált orosz vagyonok felhasználását pedig a leginkább érintett Belgium ellenzi, így a legvalószínűbb megoldás egy újabb közös hitelfelvétel.
Robert Fico szlovák miniszterelnök zsarolásnak nevezte Merz kijelentését, és vétót helyezett kilátásba. Andrej Babiš cseh kormányfő fenyegetésként értékelte a német kancellár levelét, és a béketárgyalások minél hamarabbi uniós becsatlakozása mellett érvelt. Magyar Péter magyar miniszterelnök Merz oldalán tartott közös sajtótájékoztatóján nem tartotta szerencsésnek a két kérdés összekapcsolását, és hangsúlyozta, hogy Magyarország számára nem elfogadható a hitelfelvétel Ukrajna számára.
António Costa bejelentette, hogy a november 13-i dublini informális EU-csúcson, valamint a november 26–27-i rendkívüli EU-csúcson is tárgyalnak Ukrajna pénzügyi szükségleteiről. Szlovákia, Csehország, Magyarország és Bulgária mentességet kér bármilyen hitelfelvétel alól, anélkül nem hajlandó támogatni semmilyen hitelfelvételt, Merz és több nettó befizető pedig nem szeretné, hogy a számlát kizárólag ők állják.
