Jövőre 991 milliárd forinttal kell kipótolni a nyugdíjkasszát
A 2027-es költségvetési tervezet szerint jövőre 991 milliárd forint érkezik a Nyugdíjbiztosítási Alapba a központi költségvetés más bevételeiből. Ez jóval több a 2026-os pótköltségvetésben szereplő 784,3 milliárd forintnál, az idei eredeti büdzsében pedig még csak 626 milliárd forint szerepelt erre a célra.
A számítások szerint jövőre a nyugdíjcélú kiadások 13,1 százalékát nem fedezik az elvileg erre szolgáló bevételek, vagyis a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék. Az idei eredeti költségvetéshez képest a növekedés zöme a 14. havi nyugdíjnak és a jövőre induló nyugdíjas SZÉP-kártyának köszönhető, ezek ugyanis abban még nem szerepeltek. A befoltozandó hiány így is bőven elmarad a 2023 végén látott mértéktől.
Mire megy a pénz?
A 991 milliárd forintból 571,8 milliárd forint a 13. havi nyugdíjra megy, 143 milliárd forint a 14. havi nyugdíj negyedére, vagyis egyheti részére, 76 milliárd forint a nyugdíjas SZÉP-kártyára, 200,2 milliárd forint pedig a kiadások támogatására. Ez utóbbit lehet a nyugdíjkassza deficitjének nevezni.
Az összeg az utóbbi két évben jelentősen nőtt. 2025-ben még 564,5 milliárd forint jött a költségvetés más forrásaiból. A 2026-os büdzsében 626 milliárd forint szerepelt, ebben benne volt a nyugdíjprémium 24,3 milliárd forintja is, amelyet csak 3,5 százalék feletti GDP-növekedésnél fizetnek ki. A gazdaság bővülése ettől idén is bőven elmarad. Nem volt viszont benne a 14. havi juttatás egyheti összege, mert azt a 2026-os költségvetés elfogadása után vetették fel és szavazták meg. Ez 133,3 milliárd forinttal terhelte meg az idei költségvetést. A pénzügyminiszter ezért a pótköltségvetésben már 784,3 milliárd forinttal számolt. Ez valószínűleg tartalmazza a nyugdíjas SZÉP-kártya idei első részletére szánt nagyjából 20 milliárd forintot is, a juttatás bevezetése azonban végül 2027-re tolódott.
Hétezer-hétszáz milliárdos kassza
A kormány 7698,7 milliárd forintos bevételi és kiadási főösszeggel, nullszaldósan tervezi a jövő évi nyugdíjkasszát. Ez 490 milliárd forinttal, 6,8 százalékkal több, mint a 2026-os pótköltségvetés nyugdíjkasszája. A tervezet bevételi oldalán a szochóból 3198 milliárd forint nyugdíjcélú bevétel szerepel, 3,6 százalékkal több az ideinél, a tb-járulékból 3407,6 milliárd forint, ami 5,2 százalékos növekedés, az egyszerűsített foglalkoztatásból 72,2 milliárd forint, ez 7,3 százalékkal, 4,9 milliárd forinttal több, a bírságokból és késedelmi kamatokból az ideivel megegyező 15,7 milliárd forint.
Kiadási oldalon a korhatár feletti ellátásokra 5695,9 milliárd forint jut, 3,9 százalékkal több, mint az idei terv, a Nők 40 program ellátásaira 571 milliárd forint, ez 2,7 százalékos emelkedés, az özvegyi nyugdíjra 575,8 milliárd forint, 1,7 százalékkal több, az árvaellátásra 54,6 milliárd forint, ami 0,7 százalékkal kevesebb az ideinél. A rendkívüli ellátások közül a 13. havi nyugdíj 6,4 százalékkal, a 14. havi ellátás egyheti része 7,2 százalékkal kerül többe, mint idén.
A jövő évi arány jóval kedvezőbb a 2023-asnál. Akkor a nyugdíjcélú kiadások negyedét nem fedezte a szocho és a tb-járulék. A hiány 2024-ben kezdett drasztikusan csökkenni, mert markánsan megváltozott a szocho felosztása. Erről a mindenkori költségvetési törvény dönt. 2023-ban a szocho 71,63 százaléka illette a nyugdíjkasszát, 2024-ben már 89,14 százaléka, 2025-ben 89,96 százaléka, 2026-ban és 2027-ben 82,81 százaléka. A fennmaradó részt az adóhatóság az Egészségbiztosítási Alapba utalja.
Svájci indexálás még nem lesz, a minimálnyugdíj viszont emelkedik
A kabinet 2027-re 3 százalékos inflációval számol, így a nyugdíjak is ennyivel emelkednek. Az emelés kiterjed a 13. havi juttatásra és a 14. havi juttatás negyedére is. Ebből az következik, hogy a kormány jövőre még nem tervezi visszavezetni a svájci indexálást. Ennél a módszernél a nyugdíjemelés mértékét nemcsak az infláció, hanem a bérek emelkedésének üteme is meghatározza. Január 1-jén lép hatályba a minimálnyugdíj 120 ezer forintos alsó korlátja, és ugyanekkor indul az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása is.
Nyugdíjprémium ismét nem lesz
A kormány jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számol, így nyugdíjprémium kifizetésére nem lehet számítani. A költségvetésben adminisztratív okból elkülönítettek rá egy szimbolikus, 50 millió forintos összeget. A korábbi években minden évben betervezték a nyugdíjprémium nagyjából 25 milliárd forintos összegét, a gazdasági stagnálás miatt azonban a nyugdíjasok a 2021 őszi választási kampány óta nem kaptak ilyen juttatást.
