„Az AI nem egy eszköz, az AI megb*szhatja magát” – a Wildwood rendezője kifakadt a mesterséges intelligenciára
A Wildwood – A tiltott vadon az év egyik legjobb filmje lett. Travis Knight rendező 16 évig fejlesztette a produkciót. A filmes hozzáállása megerősíti „a jó munkához idő kell” közhelyet, és az AI-ról is markáns véleményt fogalmazott meg.
Travis Knight nem igyekszik diplomatikus lenni, amikor a mesterséges intelligencia és a filmkészítés kapcsolatáról kérdezik. A Laika animációs stúdió vezetője, a Kubo és a varázshúrok és a nemrég bemutatott Wildwood – A tiltott vadon rendezője egy interjúban röviden összefoglalta, mit gondol arról, hogy a generatív AI esetleg a filmkészítésben is átveheti az alkotók helyét: „Abszolút kurvára nem.” Hozzátette, szerinte az AI nem más, mint lopás.
Egy olyan alkotótól hallani mindezt, aki egész pályafutását a stop motion animációnak szentelte, különösen érdekes, hiszen aligha létezik még egy olyan filmes technika, ami ennyire szembemegy a mai világ gyorsaság- és hatékonyságmániájával.
A technológia maradjon emberi kézben
Knight a The Playlistnek adott október 23-i interjújában arra a kérdésre válaszolt határozottan, hogy el tudja-e képzelni, hogy a Laika valaha generatív mesterséges intelligenciát használjon a filmjei elkészítéséhez. A rendező szerint az AI más művészek hosszú éveken át felhalmozott kreativitását és leleményességét nyeli el, majd adja vissza újracsomagolt formában. Ezt egyszerűen lopásnak tartja, és úgy véli, az így létrejövő alkotásokból hiányzik az emberi tartalom és a lélek.
Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor Knight indulatosan nyilatkozott az AI-ról. A Wildwood premierjén arról beszélt, mi minden lehet eszköz az alkotók kezében. A ceruza egy eszköz, az ecset egy eszköz, a 3D nyomtató egy eszköz, a digitális rögzítőrendszer egy eszköz, az AI nem egy eszköz, az AI megb*szhatja magát – fogalmazott.
Csodálatos türelemjáték
A Laika vezetője nem pusztán egy animációs stúdió élén álló üzletember, hanem maga is stop motion animátor. Dolgozott a Coraline-on és a ParaNormanon, miközben rendezőként is a kézzel készített animáció egyik legfontosabb kortárs képviselőjévé vált. A stop motion talán a legjobb példa arra, hogy a művészet nem a lehető legrövidebb út megtalálásáról szól.
A technika alapja látszólag gyerekjáték: adott egy fizikai bábu, egy díszlet, egy kamera, és a figurát apránként elmozdítva kell elkészíteni az egyes fényképeket. Megfelelő sebességű lejátszáskor megszületik a mozgás illúziója. A gyakorlatban azonban a folyamat elképesztő precizitást és türetelmet követel. Egy hagyományos, másodpercenként 24 képkockával vetített film esetében minden egyes képkockához új pozícióba kell állítani a szereplőket. Egyetlen rosszul kivitelezett mozdulat, a kamera véletlen elmozdulása vagy egy nem megfelelően beállított fényforrás akár az egész felvételt tönkreteheti.
A Laikánál a bábok belsejében különleges, precízen állítható mechanikák dolgoznak, hogy az animátorok a legfinomabb mozgásokat is megvalósíthassák. Egy karakternek nemcsak járnia kell, hanem lélegeznie, pislognia, érzelmeket is kifejeznie, és mindezt úgy, hogy a néző egy pillanatra se kérdőjelezze meg az eleven jelenlétét. Knight korábban úgy beszélt a műfajról, mint fizikailag és mentálisan is rendkívül megterhelő munkáról.
Egy 16 éves álom beteljesülése
A Wildwood elkészítése jól érzékelteti, mekkora emberi teljesítmény állhat egy ilyen produkció mögött. A filmhez 136 fizikai díszletet és 231 bábot készítettek. A projekt 16 éven át formálódott, mire eljutott a mozikba.
A stop motion nem egyszerűen egy régi animációs technika, amelyet néhány megszállott művész nosztalgiából életben tart. Sokkal inkább egy olyan alkotói szemlélet, ahol maga a munkafolyamat is szerves része a végeredménynek. A Laika munkafolyamataiban a számítógépes megoldások, a 3D nyomtatás és a digitális utómunka is nélkülözhetetlen szerepet kapnak. A Wildwood szereplőinek arcai például 3D nyomtatással készültek, és egyetlen arcot sem használtak fel újra. Minden beállításhoz külön arckifejezést készítettek, így az animátorok rendkívül finom érzelmi változásokat jeleníthettek meg. A digitális effektek segítenek eltüntetni a fizikai kellékeken látható illesztéseket, illetve kiterjeszteni a valódi díszleteket.
Knight szerint a művészet egyik legfontosabb összetevője az, amit a technológia nem képes megtapasztalni. Egy gép még soha nem szeretett bele senkibe, nem vesztett el valakit, nem törték össze a szívét. Ilyen történeteket csak az tud hitelesen mesélni, aki maga is átélte ezeket. A Wildwood készítésekor Knight ezt a hozzáállást csendes lázadásként írta le. Olyan korban, amikor komplett világok születhetnek egyetlen kattintással, szerinte különös jelentősége van annak, ha valaki inkább éveket áldoz arra, hogy kézzel, türelemmel és odaadással hozzon létre valamit.
