Kezdődik a várólista-rövidítés, ne lepődjön meg, ha a kórházból hívják
Több tízezer magyar vár csípő- vagy térdprotézisműtétre, sokan hosszú hónapok, esetenként évek óta élnek fájdalommal. A kormány október közepén elindított, 21,6 milliárd forintos várólista-csökkentési programjában most egyenként keresik meg a régóta várakozó betegeket, miközben a kórházakban több műtétet végeznének. A cél, hogy 2027 végére jelentősen rövidüljenek a várakozási idők.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő júniusi adatai szerint közel 12 ezren vártak csípőprotézis-, további 23 ezren pedig térdprotézisműtétre Magyarországon. A legalább 180 napos várakozások több mint 90 százaléka ehhez a két beavatkozáshoz kapcsolódott.
Csöröghet a telefon, a kórházak egyenként keresik a betegeket
Az október 15-én indult program első lépéseként átvizsgálják a várólistákat, hogy kiderüljön, kik várnak még ténylegesen beavatkozásra. Előfordulhat ugyanis, hogy valakit időközben másik intézményben megoperáltak, vagy megváltozott az egészségi állapota. A legalább egy éve várakozó betegeket egyenként megkeresik, a kórházaknak pedig november 15-ig minden 180 napnál régebben várakozó beteg helyzetét felül kell vizsgálniuk.
A kapcsolatfelvétel elsősorban telefonon történik. Akit nem sikerül elérni, annak postai úton küldenek tájékoztatást. Az érintetteket alapvetően az előjegyzést vezető kórház keresi, szükség esetén az NNGYK Egészségvonal munkatársai is bekapcsolódhatnak.
A minisztérium szerint a betegek a jövőben több segítséget kapnak a kivizsgálások és a műtéti időpontok megszervezéséhez. A kórházi várólista-felelősök végigkísérik őket a folyamaton, így nem kell minden ügyet önállóan intézniük. A felülvizsgálat ugyanakkor önmagában még nem jelent azonnali műtéti időpontot. A valódi változást az hozhatja meg, ha a kórházak ténylegesen több beteget tudnak megoperálni.
Akár szombaton is műthetnek, több pénz jár a többletmunkáért
A program másik pillére a műtők jobb kihasználása. Azokban az intézményekben, ahol eddig naponta két-három beavatkozást végeztek, megfelelő feltételek mellett akár négyre is emelkedhet a műtétek száma. Ahol a személyi és tárgyi feltételek adottak, délutánonként, illetve időszakosan szombaton is operálhatnak. A minisztérium hangsúlyozta, hogy az éjszakai órákat továbbra is elsősorban a sürgős esetek ellátására tartják fenn.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a székesfehérvári Szent György Kórházban mutatta be a terveket Zahár Ákos miniszteri biztos, a Mozgásszervi Sebészeti Centrum vezetőjének társaságában. „A legdrágább idő az, amikor a műtőben nem történik semmi, üresen áll” – fogalmazott a miniszter, aki szerint az ebből a szempontból példás fehérvári intézmény szervezési megoldásait más kórházak is átvehetik.
A kórházak a 2019-es szinthez képest elvégzett többletműtétek után a szokásos finanszírozási összeg 130 százalékát kaphatják meg. A többletdíj legalább 80 százaléka közvetlenül az ellátásban részt vevő orvosokhoz, szakdolgozókhoz és koordinátorokhoz kerül. A 21,6 milliárd forintos keretből 20,1 milliárdot a műtétek ösztönző finanszírozására, egymilliárdot eszköz- és informatikai fejlesztésekre, további 500 milliót a várólista-nyilvántartás korszerűsítésére szánnak.
A kormány célja, hogy 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban hat, a járóbeteg-ellátásban két hónap alá csökkenjen a várakozási idő. Azt egyelőre nem közölték, hogy országosan pontosan hány további műtétet várnak a programtól. Az első frissített várólistaadatokat novemberre ígérik, az eredményeket pedig negyedévente értékelik. A betegek addig is a NEAK várólista-nyilvántartásában ellenőrizhetik az intézményi várakozási időket, illetve esetazonosítójukkal a tervezett műtéti időpontjukat. A programba minden közfinanszírozott kórházat bevonnak. A becslések szerint egyes intézményekben évente 400-1000-rel több műtét valósulhat meg, mint 2019-ben.
