Újabb csapás a Temu és a Shein vásárlóinak

Újabb csapás a Temu és a Shein vásárlóinak

által Norbert S
0

Újabb csapás érte a Temu és a Shein vásárlóit

November 1-jétől újabb kéteurós uniós kezelési díj lépett életbe, amely a július óta alkalmazott háromeurós átalányvámra rakódik rá. A többletköltséget végül a vásárlók is megérezhetik, a brüsszeli becslések szerint az új terhek évente csaknem hatmilliárd eurós bevételt hozhatnak az uniónak.

A Temu és a Shein vásárlóinak novembertől újabb szabályokkal kell számolniuk. Az Európai Unió július 1-jén háromeurós átalányvámot vezetett be a 150 eurónál nem drágább, unión kívülről érkező internetes rendelésekre, november 1-jétől pedig további kéteurós kezelési díj lépett életbe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden egyes csomag automatikusan öt euróval drágul, a vámot és a kezelési díjat ugyanis a vámáru-nyilatkozatban szereplő termékkategóriák után számítják fel.

Ha valaki például három azonos típusú pólót rendel egy csomagban, azok egyetlen kategóriába tartozhatnak, így összesen öteurónyi vám- és kezelési díj merülhet fel. Három, különböző kategóriába sorolt terméknél viszont ez már 15 euró is lehet. A novemberben bevezetett kéteurós díj ráadásul a 150 eurónál értékesebb küldeményeket is érinti, míg a háromeurós átalányvám csak az értékhatár alatti rendelésekre vonatkozik.

A vásárlóknak továbbra sem kell személyesen intézniük a vám- és díjfizetést, ezt a kereskedelmi platformok, illetve a vámkezelésben részt vevő szolgáltatók végzik, a költségeket azonban részben vagy egészben beépíthetik az árakba. A változás Magyarországot is jelentősen érinti: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal július és szeptember között mintegy 22 millió küldeményt kezelt, amelyek közel 58 millió vámárutételsort tartalmaztak. Novembertől a termékek azonosítására vonatkozó szabályok is szigorodtak, az új előírások szerint részletesebb termékazonosítókat kell feltüntetni a vámáru-nyilatkozatokon, hogy könnyebben kiszűrhetők legyenek a veszélyes vagy az uniós előírásoknak nem megfelelő áruk.

Az európai bizottsági dokumentum szerint a kis értékű internetes rendelésekre kivetett terhek 2028 és 2034 között évente csaknem hatmilliárd eurót hozhatnak az uniós költségvetésnek, a becslés már azzal is számol, hogy a díjak miatt kevesebb olcsó csomag érkezhet Európába. A méretek önmagukért beszélnek: 2025-ben mintegy 5,8 milliárd, 150 eurónál kisebb értékű küldemény lépett be az EU területére, ami 26 százalékos növekedés az előző évhez képest, és az Európai Bizottság becslése szerint ezek jelentős részénél a ténylegesnél alacsonyabb értéket tüntettek fel a vámfizetés elkerülése érdekében.

Dirk Gotink, az Európai Parlament vámreformért felelős jelentéstevője „rendkívül mérgező üzleti modellnek” nevezte az alacsony értékű, uniós előírásoknak nem megfelelő kínai termékek behozatalára épülő kereskedelmet, szerinte az új bevételekből évtizedek elmaradt vámhatósági fejlesztéseit lehetne pótolni.

A kínai kereskedelmi óriások közben már keresik a kiutat. A Temu mögött álló PDD Holdings augusztusban elismerte, hogy az intézkedések jelentősen érinthetik üzletének egyes területeit, a Reuters által látott képernyőképek szerint pedig a platform bizonyos vásárlóknak kedvezményt is biztosított az új díjakra. A Shein, amely bevételének nagyjából harmadát Európában szerzi, Lengyelországban bővíti raktárkapacitását, a cég közlése szerint továbbra is versenyképes árakat és gyorsabb kiszállítást szeretne kínálni.

Hasonló stratégiát követ az Alibaba kínai kereskedelmi csoporthoz tartozó AliExpress is, amely európai raktározásának bővítésével alkalmazkodik az új helyzethez, a vállalat ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a többletköltségek különösen az alacsony jövedelmű háztartásokat sújthatják. Az amerikai Amazon ezzel szemben azt közölte, hogy az EU-ban értékesített termékeinek 97 százalékát már eleve uniós raktárakból teljesíti, így a változások csak kevés küldeményét érintik.

Az uniós vámreform a külföldi kereskedelmi platformokra is nagyobb felelősséget helyez, a díjakból származó bevételek jövőbeli elosztása egyelőre nem végleges: az Európai Bizottság terve szerint 90 százalék kerülne az uniós költségvetésbe, 10 százalék pedig a tagállamoknál maradna. Az olcsó kínai rendelés tehát nem tűnik el, de a néhány eurós termékekre épülő üzleti modell egyre nagyobb nyomás alá kerül, és hogy ebből végül mennyit fizetnek meg a vásárlók, az a kereskedők árképzésén is múlik.

Ezt is kedvelheted