Zelenszkij Isztambulban: a békének nincs alternatívája
Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Isztambulban fogadta Volodimir Zelenszkijt. Az ukrán elnök szerint Törökország növeli az orosz csapások miatt bajba került ukrán energiaszektor támogatását, miközben a megszállt Oleskiből kimenekített civilek Fehéroroszországon át megérkeztek Ukrajnába.
A török és az ukrán elnök megbeszélésének fő témái a háború és a fekete-tengeri biztonság voltak. A közös sajtótájékoztatón Erdogan kijelentette, hogy a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni támadások elfogadhatatlanok, akárki követi is el őket, és ebben az ügyben továbbra is egyeztet minden érintett féllel.
Zelenszkij szerint minden szinten olyan jelzéseket kell küldeni Oroszországnak, amelyekből világos, hogy a békének nincs alternatívája, és Ukrajna támogatása folytatódik. Az ukrán elnök közölte, hogy Törökország növeli az orosz támadások miatt nehéz helyzetbe került ukrán energiaszektornak nyújtott támogatását. Isztambulban I. Bartolomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárkával is találkozni akart.
A két elnök a november elejére tervezett amerikai–ukrán–orosz háromoldalú tárgyalásokról is egyeztetett. Zelenszkij korábban azt mondta, reméli, hogy a három ország küldöttsége november 6. és 10. között Abu-Dzabiban ül tárgyalóasztalhoz. Szombaton megismételte, hogy Kijev szeretné, ha Európa és adott esetben Törökország is részt venne a több mint négy éve tartó háború lezárásáról szóló egyeztetéseken. Ankara korábban többször felajánlotta közvetítését.
Ukrajnába értek a megszállt Oleskiből kimenekített civilek. Az evakuáltak először busszal utaztak a Krím-félszigeten át az oroszországi Anapába, onnan három repülőgép vitte őket a fehéroroszországi Gomelbe, ahol szombat délelőtt szálltak le. Zelenszkij délután bejelentette, hogy a menekültek a Csernyihivi területen átlépték az ukrán határt.
A Dnyeper partján fekvő, orosz kézen lévő városban humanitárius válság alakult ki, mert hosszú ideje nem jutott be élelmiszer és gyógyszer. Oleskiben a háború előtt mintegy 24 ezren éltek, a misszió előtt a lakosok számát körülbelül kétezerre becsülték. A térségben október 27-én függesztették fel a harcokat, hogy a lakosok elhagyhassák a várost.
Zelenszkij szerint a péntek késő esti és szombat hajnali orosz dróntámadások miatt csaknem 280 ezren maradtak áram nélkül. Az elnök azt mondta, hogy az energetikai infrastruktúra súlyos károsodása miatt több régióban, köztük Kijevben is nehéz a helyzet. Péntek esti videóüzenetében arról is beszélt, hogy az oroszok naponta támadják az erőműveket, a hálózatokat és a vezetékeket, és az energiaszektorban semmilyen lépést nem tettek az enyhülés érdekében. Hozzátette, hogy Ukrajna bővíti nagy hatótávolságú harci drónjainak képességeit, és ezek már a nyugat-szibériai Jamal-félszigetet is elérik.
Romániában szombat este drónriasztás volt. A román védelmi minisztérium szerint a radar a moldovai határtól tíz kilométerre észlelt egy légi célpontot, majd egy második drónt is, amely szintén Moldova felől, engedély nélkül lépett be a román légtérbe. A térségbe négy F-16-os vadászgépet és egy helikoptert küldtek. A katasztrófavédelem hat kelet-romániai megye lakosait figyelmeztette a lezuhanó tárgyak veszélyére. Ideiglenesen leállt a forgalom a jászvásári és a suceavai repülőtéren, több járatot más városokba irányítottak át. Az egyik drón később elhagyta a román légteret, ezután a riasztást lefújták. Az orosz drónok a háború kezdete óta több mint harmincszor sértették meg Románia légterét, főként a Duna-deltában lévő ukrán kikötők elleni támadások során.
Közös nyilatkozat nélkül zárul a G20-csoport atlantai külügyminiszteri találkozója. A fő vitapont az ukrajnai háború volt, valamint Moszkva elutasító álláspontja Lengyelország G20-tagságával szemben. Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a hagyományos csoportképet, miután több európai diplomata bojkottal fenyegetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelenléte miatt. Lavrov Atlantában kijelentette, hogy Moszkva álláspontja nem változott, és szerinte Zelenszkijnek a nagy hatótávolságú csapásokkal kapcsolatos fenyegetései nem segítik az új tárgyalások előkészítését. Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint Lavrov semmilyen rugalmasságot nem mutatott, és sok hamis állítást tett.
Az amerikai kormány pénteken jóváhagyta 500 Patriot elfogórakéta eladását Ukrajnának 2,1 milliárd dollár értékben. A vételárhoz Kanada, Németország és Norvégia járul hozzá. A döntés azután született, hogy Kijev azzal vádolta a Pentagont, hogy késlelteti az orosz ballisztikus rakéták elhárításához szükséges fegyverek szállítását. Zelenszkij a héten arra figyelmeztetett, hogy kifogyóban vannak az ehhez szükséges eszközök.
