Súlyos hibákat talált az ÁSZ az uniós kkv-támogatásokban, húsz fejlesztésből csak öt volt eredményes
Az Állami Számvevőszék két friss jelentésben vizsgálta a kkv-k fejlesztését célzó uniós pályázatokat, és több súlyos problémát talált. A 2021-es programból tételesen ellenőrzött húsz beruházásból mindössze öt bizonyult eredményesnek – írta meg a Népszabadság a számvevőszék jelentései alapján.
Az ÁSZ összesen harminc vállalkozásfejlesztési projektet ellenőrzött tételesen, amelyekhez 3,1 milliárd forint uniós támogatás kapcsolódott. A vizsgált két programot 2021-ben és 2025-ben hirdették meg, mindkettő a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz része. A cél az volt, hogy a kis- és középvállalkozások korszerűbb gépekkel és új beruházásokkal hatékonyabbak legyenek, különösen az elmaradottabb térségekben.
A 2021-es programban sorozatos problémák
A súlyosabb megállapítások a 2021-es programhoz kapcsolódnak, amelyből az ÁSZ kockázatelemzés alapján választott ki húsz projektet, összesen 2,9 milliárd forint támogatással. Csak öt beruházás bizonyult eredményesnek, hét részben eredményes, öt eredménytelen volt, három esetben pedig az eredményesség nem volt értékelhető.
Öt projektnél a beszerzett mobil munkagépek három-négy év után is újszerű állapotban voltak, vagy összesen 150 üzemóránál kevesebbet használták őket. Ez évente átlagosan néhány tucat üzemórát jelent, holott a beszerzéseket éppen a cégek teljesítményének javításával indokolták. Három projektnél az ÁSZ megállapította, hogy a cégek megszegték a támogatáshoz kapcsolódó fenntartási kötelezettségeket, ezért szabálytalansági eljárást kezdeményezett.
A 2025-ös programból tíz, összesen 233 millió forinttal támogatott beruházást ellenőrzött a számvevőszék. Ezeknél a cégek szabályosan számoltak el az előleggel, a hosszabb távú eredményességről azonban még nem lehet nyilatkozni, mert a program még tart.
Papíron négyötöd, valójában alig több mint a fele
A 2021-es programban 843 vállalkozás kapott összesen 94,3 milliárd forint támogatást. A cégek akkor tarthatták meg véglegesen a pénzt, ha teljesítettek bizonyos feltételeket, ám az ÁSZ szerint a három eredményességi feltételből kettő lényegében adminisztratív volt, így nem mutatta meg, hogy a beruházás valóban javította-e a vállalkozás teljesítményét. A hivatalos adatok szerint a cégek közel négyötöde teljesítette az előírt feltételeket, az infláció hatását kiszűrve azonban ez az arány 52-53 százalékra esett, vagyis a bevételek papíron kimutatott növekedése sokszor nem jelentett valódi előrelépést.
Budapesti cégek is kaptak a felzárkóztatási pénzből
A 2021-es programban a támogatás nagy része a négy leghátrányosabb régióba került, de 16,8 milliárd forint olyan cégekhez jutott, amelyek székhelye fejlettebb térségben volt. Ez nem szabálytalan, de felveti a kérdést, hogy a fejlesztések haszna mennyiben maradt a felzárkóztatni kívánt térségekben.
A 2025 márciusában meghirdetett, kifejezetten a hátrányos helyzetű térségek kisebb vállalkozásainak szóló program kerete 50 milliárdról 150 milliárd forintra nőtt. Az ellenőrzésig 1252 projekt kapott összesen 30,9 milliárd forintot, ebből 3,8 milliárd jutott 91 fejlett régióbeli székhelyű vállalkozáshoz, közülük budapesti cégekhez 2,43 milliárd forint. A fejlesztéseket a jogosult térségekben kellett megvalósítani, így ez sem jogosulatlan, a támogatás célzottsága szempontjából azonban figyelemre méltó.
Az ÁSZ azt javasolta a támogatásokat kezelő irányító hatóságnak, hogy a jövőben ne csak a pályázati feltételek teljesítését ellenőrizzék, hanem azt is mérjék, milyen gazdasági eredményt hoznak az uniós pénzből megvalósított fejlesztések.
