Az állam saját működésén spórolna, a pazarló kiadások felszámolásával húzná meg a nadrágszíjat
A pénteken késő este benyújtott 2027-es költségvetési törvényjavaslat szerint a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya az idei módosított költségvetés szerinti 7110 milliárd forintról 5103 milliárd forintra, 2007 milliárd forinttal csökken. Az uniós módszertan szerint számolt hiány a GDP 7,5 százalékáról 4,9 százalékára mérséklődik. A javaslat indoklása szerint a hiánycsökkentés elsősorban az állam saját működésének észszerűsítésén és a pazarló kiadások felszámolásán alapul.
Kétezer milliárdos fordulat
A 2,6 százalékpontos hiánycsökkenésből 1,4 százalékpontot az idei egyszeri tételek kiesése ad: az 500 milliárdos Havária Alap, a 478 milliárd forintnyi egyszeri helyreállítási alapos tranzakció, a 348 milliárdnyi kifutó program, a 333 milliárdos uniós bírósági visszatérítés és a 222 milliárdos nettó fegyverpénz. A kormány intézkedései további megtakarítást és többletbevételt hoznak, ennek mintegy felét a kormány vállalásaira fordítja, így a hiányt intézkedésekkel 1,2 százalékponttal csökkenti.
Mit jelent, hogy az állam magán spórol?
A felelős gazdálkodás együtt 1465 milliárd forinttal javítja az egyenleget, ebből 1018 milliárdot kilenc nevesített tétel ad. Az útkoncesszió megszüntetése és az M5, M6 autópálya díjainak csökkenése 246,1 milliárd forintot hoz, a kevéssé hatékony gazdaságfejlesztési támogatások visszavágása 169,5 milliárdot, a migrációs bírság megszűnése 135 milliárdot, a kekvák támogatásának csökkentése 119,3 milliárdot. A kormányzati kommunikáció, a kiemelt állami rendezvények és az előző kormányhoz közeli szervezetek juttatásainak csökkentése 92,6 milliárdot ad, az ingatlan- és presztízsberuházásokon 87,7 milliárd, a közmédián 61,3 milliárd, a központi beszerzéseken 56,2 milliárd forint a megtakarítás. A Költségvetési Tanács szerint a minisztériumok és intézmények működési kiadásai 10 százalékkal, felhalmozási kiadásai 20 százalékkal csökkennek.
Hogyan alakulnak az állam működési kiadásai?
A személyi juttatások az idei módosított 4961 milliárd forintról jövőre 5523 milliárdra, 11,3 százalékkal nőnek, főként a 677 milliárd forintos közszolgálati béremelés miatt. A dologi kiadások 6753 milliárdról 6999 milliárd forintra emelkednek. A felhalmozási kiadások 6310 milliárdról 3865 milliárdra, 38,7 százalékkal esnek, az egyéb működési célú kiadások 20 711 milliárdról 19 855 milliárd forintra csökkennek. A csökkenés elsősorban a cégeknek, alapítványoknak és koncessziós partnereknek fizetett összegeknél jelentkezik.
A legnagyobb csökkenés a Közlekedési és Beruházási Minisztériumnál
A tárca kerete az idei módosított 2588 milliárd forintról 1845 milliárd forintra, 743 milliárddal esik. A különbség nagyrészt egyszeri idei kiadás kiesése: az októberi módosítás 647,6 milliárd forintot adott a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami társaságoknak. Az útkoncesszió megszűnése miatt a gyorsforgalmi utak rendelkezésre állási díjai 566 milliárdról 319,9 milliárd forintra csökkennek. A közlekedési közszolgáltatások költségtérítése ugyanakkor 887,5 milliárdról 1018,7 milliárd forintra nő.
Egyötödével kevesebből gazdálkodik a gazdasági minisztérium
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium kerete az idei módosított 2697 milliárd forintról 2184 milliárdra, 19 százalékkal csökken. Az idei 645,6 milliárdos egyszeri forrásjuttatás jövőre kiesik, a Paks II. Zrt. tőkeemelésére 175 milliárd forint jut. A vállalkozásfejlesztési feladatok kerete 357,6 milliárdról 251,2 milliárd forintra esik, a beruházás-ösztönzési célelőirányzat viszont 160,2 milliárdról 175,4 milliárd forintra emelkedik. A Lakossági Rezsivédelmi Alap 871,5 milliárdról 1159,9 milliárd forintra, 33,1 százalékkal nő.
Hová megy a pénz?
Miközben a két gazdasági tárca kerete csökken, több minisztériumé nő. Az Egészségügyi Minisztérium 19,7 százalékkal, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 9,5 százalékkal, a Belügyminisztérium 15,4 százalékkal, a Szociális és Családügyi Minisztérium 25,2 százalékkal, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium 53,6 százalékkal, a Honvédelmi Minisztérium 5,3 százalékkal kap többet. A Költségvetési Tanács szerint a minisztériumi és intézményi kiadások csökkentése szigorú végrehajtási kontrollt igényel, és egyes megtakarítások csak részben függnek a kormánytól.
