2032-ben jöhet az euró, a költségvetés már erre a menetrendre épül
Kármán András pénzügyminiszter szerint Magyarország akár 2032-ben bevezetheti az eurót, ha a költségvetési hiány 2030-ra a GDP 3 százaléka alá csökken. A miniszter október 20-án késő este a Reutersnek adott interjúban beszélt erről, hozzátéve, hogy a kormány még nem tűzött ki hivatalos céldátumot.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy nem a gyors hiánycsökkentés a cél, hanem olyan intézkedésekre törekszenek, amelyek közelebb visznek ahhoz, hogy 2030-ban 3 százalék alá csökkenjen a hiány. Kármán szerint a bevezetés időpontját elsősorban a hiány csökkentése fogja meghatározni, és minél előbb vezethető be az euró, annál jobb Magyarországnak.
Az ERM II árfolyam-mechanizmusba lépéssel kapcsolatban a miniszter óvatosabban fogalmazott, mint Magyar Péter miniszterelnök és Kurali Zoltán jegybanki alelnök, akik a Portfolio beszámolója szerint nem látnak okot a halogatásra. Kármán szerint nem az a lényeg, hogy minél gyorsabban belépjenek az ERM II-be, hanem hogy minél előbb bevezessék az eurót, és a lehető legkevesebb időt töltsék a mechanizmusban. Úgy véli, árfolyam szempontból nagyon nehéz meghatározni a belépés megfelelő időzítését, és a túl korai belépés nem feltétlenül lenne ideális. Azt is kiemelte, hogy az eurózóna sokkal bonyolultabb intézményrendszer, mint 10–15 évvel ezelőtt. A kormány jövőre a jegybankkal közös munkacsoportot hoz létre, amely feltérképezi az ERM II-be lépés előtti feladatokat, és reális ütemtervet készít.
A pénteken benyújtott 2027-es költségvetési törvényjavaslat preambuluma külön bekezdésben foglalkozik az euróval. Eszerint a fejlődés hosszabb távú záloga az euró bevezetése, és a kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit. A javaslat szerint ennek előfeltétele a hiány tartós csökkentése. A preambulum az euró előnyeit a kamatkiadásokkal indokolja: ha a magyar állam 2020 és 2025 között a kelet-közép-európai euróövezeti országokéhoz hasonló kamatszinten finanszírozhatta volna magát, mintegy 9200 milliárd forintot takaríthatott volna meg – többet, mint amennyit az ország 2024-ben az oktatásra és az egészségügyre együttesen fordított.
A költségvetés jövőre a GDP 4,9 százalékára csökkenti a hiányt az idei 7,5 százalékról, az államadósság pedig az idei 77,5 százalékról 77,2 százalékra mérséklődik. A Költségvetési Tanács helyesnek tartja a 2027-et követő fokozatosan csökkenő hiány- és adósságpályát, és továbbra is szükségesnek tartja, hogy a hiány a GDP 3 százaléka alá csökkenjen.
A Pénzügyminisztérium októberben nyilvánosságra hozott 2027–2030-as középtávú programja szerint a hiány 2027-ben 4,9, 2028-ban 4, 2029-ben 3,4, 2030-ban 2,8 százalék lesz. Az államadósság ugyanebben az időszakban 77,2 százalékról 76,9, 76,2, majd 74,9 százalékra csökken. Az infláció a program szerint 2028-tól 2,5 százalék, ami megegyezik a jegybank szeptemberben leszállított céljával. A dokumentum szerint legkésőbb 2030-ig teljesítik az eurócsatlakozás valamennyi feltételét, ugyanakkor a 2029-re és 2030-ra felvázolt, 3 százalék feletti növekedést maga sem tekinti előrejelzésnek, így azok gazdaságpolitikai aspirációnak számítanak. Az ERM II és a 2032-es év a programban nem szerepel.
Az euró bevezetéséhez öt maastrichti feltételt kell teljesíteni. A költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósság a 60 százalékot, illetve ha meghaladja, kielégítő ütemben kell csökkennie. Az infláció és a hosszú lejáratú kamatok nem lehetnek sokkal magasabbak a három legjobban teljesítő uniós ország átlagánál. Az ország pénzének emellett legalább két évet kell eltöltenie az ERM II árfolyam-mechanizmusban, súlyos feszültségek nélkül. A két év és a hiánycél együtt adja ki 2032-t: az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank konvergenciajelentése mindig a legutóbbi lezárt év hiányát vizsgálja, így ha a hiány 2030-ban 3 százalék alá kerül, ezt a 2031-es értékelés tudja figyelembe venni, és a bevezetés legkorábban 2032. január 1-jén történhet meg.
Horvátország példája ezt a menetet mutatja: a horvát kuna 2020 júliusában lépett az ERM II-be, a konvergenciajelentés 2022 júniusában született meg, és az ország 2023. január 1-jén vezette be az eurót. Ebből az is következik, hogy a forintnak nagyjából 2029 közepéig be kellene lépnie az ERM II-be ahhoz, hogy 2031 közepére meglegyen a két év, ez pedig akkorra esik, amikor a hiány a program szerint még 3,4 százalék.
A jövő évi költségvetés szerint Magyarország 2027-ben egyik költségvetési kritériumot sem teljesíti. A hiány 4,9 százalék, az államadósság 77,2 százalék, ez 17 százalékponttal több a 60 százalékos határnál. A program szerint 2030-ra is 74,9 százalék lesz, így az adósságnál a csökkenés ütemét fogják vizsgálni. Az infláció a költségvetés szerint jövőre 3 százalék, ennek megfelelősége a három legalacsonyabb inflációjú uniós ország akkori adataitól függ.
