Török Gábor: a népszavazás időzítése kockázatot jelent a Tisza Pártnak
Török Gábor politológus szerint minél később kerül sor az új alkotmányról döntő népszavazásra, annál nagyobb politikai kockázatot jelenthet ez a Tisza Párt számára. A szakértő ezt azután fejtette ki, hogy Magyar Péter miniszterelnök az áprilisi választások óta többször arról beszélt: ősszel indul az új alkotmány előkészítési folyamata.
Majtényi László volt adatvédelmi biztos egy interjúban hangsúlyozta: Magyarországnak soha nem volt olyan alkotmánya, amelynek előkészítésébe bevonták volna a népet, és amelyet népszavazáson is megerősítettek volna. Véleménye szerint most nyitva van az alkotmányos ablak, és ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani, mert az idő nem az alkotmányozásnak dolgozik. Hozzátette: noha ennek is vannak érvényességi kockázatai, helyesli, hogy az új alkotmányt népszavazás erősítse meg, de a szöveget nem a nép írja. Olyan köztársasági alkotmányra van szükség, amely végleges, azaz alkotmányos korszakot nyit meg és békét hoz.
Török Gábor szerint Majtényi László új, fontos szempontot említett. Rámutatott: minél később kerül sor a népszavazásra, annál nagyobb lehet a politikai kockázat, mert egy most megtartott voksoláshoz képest – ahol minden bizonnyal jelentős többséget kapna bármilyen tervezet – másfél vagy két év múlva más lehet a referendum politikai környezete.
A politológus kérdésesnek tartja azt is, hogy a mostani nagy politikai érdeklődés csökkenésével sikerül-e a választók legalább felét kizárólag a népszavazás kedvéért ismét szavazásra bírni, azaz érvényes lesz-e a voksolás. Emlékeztetett: 2016-ban az úgynevezett migrációs népszavazáson is csak 3,3 millió ember vett részt, ami a választók 44 százaléka volt, és bár politikailag az Orbán-kormány számára sikeres volt a referendum, közjogilag érvénytelen lett.
Török Gábor szerint ha nem lenne érvényes az alkotmányról szóló népszavazás, az nyilván kudarc lenne a Tisza-kormány számára, bár ahogy 2016-ban a Fidesz, a Tisza is hivatkozhatna arra, hogy a többség velük szavazott. A közjogi érvénytelenség azonban az alkotmány kapcsán, amelyet népszavazással terveznek megerősíteni, sokkal kellemetlenebb lehetne, mint a kötelező betelepítés kapcsán volt – húzta alá a politológus.
A politikai széljárás változása is kockázatot jelenthet Török Gábor szerint. Hozzátette: az is kockázatot jelenthet, ha változik a politikai széljárás a népszavazás idejére. A kormányok általában a ciklus feléhez közeledve lényegesen rosszabb támogatottsági adatokkal bírnak, mint a ciklus elején és végén, ezért nem biztos, hogy a maihoz hasonló jutalomjátékot jelentene a kormánynak egy olyan voksolás, amelyet az ellenzék a kormányról szóló voksolássá tudna változtatni. Megjegyezte: ma nem látszik olyan szereplő az ellenzéki térfélen, aki erre alkalmas lehetne, de másfél-két év alatt sok minden történhet. Minél később kerül tehát sor a népszavazásra, annál nagyobb az esélye annak, hogy abból egy kockázatos belpolitikai csata lehet, ahol az érvényesség megszerzése mellett a támogatás mértéke is tétje lehet a küzdelemnek.
