Jane Schoenbrun új horrorfilmje a női orgazmust állítja középpontba
A Budapest International Film Festivalon mutatták be Jane Schoenbrun legújabb alkotását, a Teenage Sex and Death at Camp Miasma című horrort, amelyben Hannah Einbinder és Gillian Anderson játssza a főszerepeket. A film középpontjában egy feltörekvő filmkészítő áll, aki egy régen elfeledett horrorfranchise, a Camp Miasma feltámasztására kap megbízást.
Az Einbinder által alakított Kris egykori debütáló filmjét állítólag hat dollárból készítette, és ezzel nyitotta meg a kapukat Hollywood előtt. Új feladata azonban kockázatos: a kihűlt sorozat remake-je helyett előzményfilmet kellene készítenie, miközben a stúdiót és a producereket arról kell meggyőznie, hogy terve nem anyagi bukásként végződik.
A történet akkor fordul váratlan irányba, amikor Kris felkeresi az eredeti film forgatási helyszínét. Az elhagyott díszletek és a szellemvárosra emlékeztető nyári tábor mellett találkozik a sorozat egykori final girljével, Billy Presleyvel, akit Gillian Anderson alakít, és akit a nézők főként az X-Aktákból és a Szexoktatásból ismerhetnek.
A cselekmény jelentős része a két nő kapcsolatát dolgozza fel, ahogy hol szexuálisan, hol barátilag, máskor szakmailag kerülgetik egymást. A feszültség fokozatosan az őrület felé tolja őket, és egyre bizonytalanabbá válik, hogy valóban filmet forgatnak-e, vagy a franchise túllépett saját határain, és bekebelezte őket.
A film a slasher műfaj nagy elődjeire, többek között a Péntek 13-ra és a Sikolyra reflektál, és arra is kitér, hogy a régi franchise-oknál szinte kötelező visszahozni az eredeti főszereplőket. A felszín alatt azonban traumák, valamint queer és női lelki sebek is megjelennek, amelyekről Hollywood ritkán beszél ilyen nyíltan.
A tóból felbukkanó, dobozfejű sorozatgyilkos, Little Death a film értelmezése szerint valójában a női orgazmus, illetve az azt követő rövid, öntudatlan lebegés allegóriája. A kritika szerint ez a felismerés azt mutatja, hogy az I Saw the TV Glow alkotója még nem érte el pályája csúcsát, és továbbra is a horror zsánerének lebontásán és újraépítésén dolgozik.
A Camp Miasma egyszerre műfajparódia és kritika Hollywoodról, amely néha pénzszerzési vágyból ültet queer alkotókat régen halott franchise-ok élére. Emellett két nő kapcsolatába enged bepillantást: az egyikük megjárta a szórakoztatóipar poklát, és elfeledett sztárként bujkál a világ elől, míg a másikuk feltörekvő alkotó, akiben még él a naivitás.
A film egyik jelenetében Little Death egy pillanatra leül, kifújja magát, miközben körülötte vér csordogál a lekaszabolt áldozatokból. Az álomszerű fényképezés és a szürreális összhatás a kritika szerint annyira a groteszkben tartja a jelenetet, hogy a néző inkább nevet rajta, mintsem megijed.
Összességében a Camp Miasma nem tartozik a kifejezetten rémisztő horrorfilmek közé, a benne megjelenő tényleges női orgazmus ijesztőbb, mint az azt két lábon megszemélyesítő Little Death. Az alkotás mégis képes megdöbbenteni, kényelmetlen helyzetbe hozni és lenyűgözni, elsősorban Hannah Einbinder és Gillian Anderson alakításának köszönhetően, akik hitelesen ütköztetik nézeteiket. A kritika 9/10-es értékeléssel méltatta a filmet.
