Vasárnap eldőlhet, hatalomban marad-e Alekszandar Vucsics
Október 25-én előrehozott parlamenti választást tartanak Szerbiában. A voksolás tétje, hogy Alekszandar Vucsics, aki szeptember végén lemondott a köztársasági elnöki tisztségéről, képes-e megőrizni vezető szerepét. A volt államfő ismét a miniszterelnöki székért száll ringbe, uralmát az elmúlt két év tiltakozásaiból kinőtt Egyetemista Lista rendítheti meg. Szoros eredmény esetén a Vajdasági Magyar Szövetség és a bejutási küszöb körül mozgó Szerbiai Szocialista Párt néhány mandátuma is eldöntheti, ki alakíthat kormányt.
„A tét alapvetően az, hogy Alekszandar Vucsics politikailag túléli-e a választásokat” – fogalmazott Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Az Egyetemista Liga most először jelent valódi országos kihívást a szerb politikát 2012 óta domináló Szerb Haladó Párt számára. A válság kiindulópontjaként rendszerint a 2024. november 1-jei újvidéki tragédiát jelölik meg, amelyben tizenhatan vesztették életüket, valójában azonban az eset csak katalizátora volt a korábban felhalmozódott feszültségeknek.
Az egyetemisták programjának középpontjában a jogállamiság helyreállítása, a médiaszabadság megerősítése, az újvidéki tragédia kivizsgálása és a felelősségre vonás áll. A választást népszavazásként igyekeznek keretezni: a kérdés, fennmaradjon-e a Vucsics nevével összeforrt berendezkedés. A kormányoldal a stabilitás ígéretére épít, előnye a több mint egy évtizede kiépített politikai és médiafölény.
Németh Ferenc szerint a közvélemény-kutatások az SPS-t a háromszázalékos küszöb környékére mérik, így szoros eredmény esetén a szocialisták is királycsináló helyzetbe kerülhetnek. A felméréseket azonban fenntartásokkal kell kezelni: a választók egy része társadalmi nyomás miatt nem vallja be valódi preferenciáját.
Nikowitz-Holló Márton, a Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a részvételi arány lehet a kulcs: 60 százalék alatt inkább az SNS-nek kedvezhet, 65 százalék fölött az Egyetemista Lista kerülhet előnybe. Az SNS mintegy 1,6–1,7 millió biztos szavazóra támaszkodhat, az ellenzék mintegy 300 ezer korábban nem szavazó mozgósításában bízik.
A szakértők szerint a választói névjegyzék állapota régóta problémás, a listákon akár elhunyt személyek is szerepelhetnek, és kérdéseket vet a kiadott mintegy kétszázezer új személyazonosító igazolvány is. Az Egyetemista Lista informális megfigyelőhálózatot szervezett. Nikowitz-Holló arra figyelmeztetett, hogy nem várhatók gyors eredmények, még tiszta győzelem esetén sem.
A kutatók három kimenetelt látnak. Elhúzódó patthelyzet esetén a két nagy lista öt százalékpontnál kisebb különbsége jogi és politikai vitát, tüntetéseket, szélsőséges esetben a választás megismétlését hozhatja. Vucsics győzelméhez kulcs lehet az SPS bekerülése és koalíciós szerepe, ám egy ilyen kormány komolyabb legitimációs problémákkal nézne szembe. Az Egyetemista Lista győzelme esetén a kérdés, elfogadja-e Vucsics az eredményt; a kétharmados többség hiánya miatt az intézményi struktúrák átalakítása nehéz lenne, a mozgalom pedig politikailag heterogén, karizmatikus vezető nélkül.
Magyar szempontból felértékelődhet a VMSZ szerepe: öt mandátummal önálló frakciót alakíthat, szoros eredmény esetén akár néhány képviselőjén is múlhat a kormányalakítás. Németh Ferenc reálisnak tartja a királycsináló helyzetet. A párt azt hangsúlyozza, hogy maga dönt a kisebbségi jogok és az európai integráció szempontjai alapján, kommunikációjában ugyanakkor jelen van az SNS-szel ápolt jó viszony is.
A VMSZ döntése érzékeny, mert az Egyetemista Lista országos listáján is szerepel több magyar jelölt. A választás így nemcsak a Budapest–Belgrád viszonyt, hanem a vajdasági magyarság parlamenti képviseletét is befolyásolhatja.
