Trump szerint Irán után Kuba lehet a következő célpont
Donald Trump amerikai elnök pénteken egy dél-floridai választási rendezvényen ismét felvetette, hogy az Iránból hazatérő amerikai hadihajók Kuba partjainál állhatnának meg. A tömegből érkező kérdésre válaszolva az elnök azt mondta, hogy a Közel-Keletről hazatérő hadihajók a szigetország partjainál állnának meg, miután befejeződik az iráni háború.
„Az egyiket megállítjuk körülbelül 50 yardra a parttól. Felemelik a kezüket. Aztán beküldjük Marco Rubiót, hogy lezárja az ügyletet” – fogalmazott az elnök.
Trump már az év elején is utalt arra, hogy Irán után Kuba lehet az amerikai beavatkozás következő célpontja. Májusban az elnök és Marco Rubio külügyminiszter is felvetették a katonai fellépés lehetőségét, amely ismét hangsúlyosabbá vált, miután az amerikai kormányzat büntetőjogi vádakat jelentett be Raúl Castro, Kuba korábbi vezetője ellen. Trump korábban arról is beszélt, hogy évtizedek óta több amerikai elnök mérlegelte a beavatkozást, de szerinte végül ő hajthatja végre.
Rubio a CIA-val való együttműködésre buzdított
Marco Rubio szerint Kuba nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra, mert kapcsolatokat tart fenn Washington ellenségeivel. A külügyminiszter ugyanakkor azt mondta, hogy a kormányzat békés megoldást szeretne, bár kétségesnek tartja, hogy a jelenlegi kubai vezetéssel sikerülhet megállapodni.
Trump pénteki beszéde után Rubio a közösségi médiában azt írta, hogy „most van itt az ideje” a Kubával kapcsolatos lépéseknek, és arra szólította fel a „pozitív változásban bízó” kubaiakat, hogy működjenek együtt az Egyesült Államok központi hírszerzőügynökségével (CIA). Szeptember végi interjújában a külügyminiszter arról beszélt, hogy Kuba gazdasága összeomlott, és az országot olyan vezetők irányítják, akik egy szerinte soha nem működött forradalom eszméit hirdetik. Hozzátette, hogy Washington nem engedi, hogy Kuba az amerikai érdekek elleni műveletek bázisává váljon.
Rubio felhívásában arról írt, hogy elérkezett a pillanat, hogy a változásban bízó kubaiak megragadják a lehetőséget, és a CIA-val kialakított diszkrét együttműködés révén elérjék a kívánt változást, miután a kubai vezetés be nem tartott ígéretei, valamint a korrupció és a csak kevesek által élvezett kiváltságos jómód csalódást okozott az emberekben. További részleteket nem közölt.
Nem sokkal később a CIA egy videót tett közzé az X-en, amely spanyol nyelven adott útmutatást azoknak, akik információkat osztanának meg a hírszerzőügynökséggel. A felhívásra Carlos Fernández de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes reagált az X-en. Válaszában azt írta, „nagyfokú kétségbeesés vagy nyomor uralkodhat a CIA berkein belül, ha már oda jutott, hogy úgy próbálja eladni a szolgáltatásait, mint egy tubus fogkrémet”.
Fokozódik a feszültség Kuba körül
Az Egyesült Államok 1962 óta tart fenn kereskedelmi embargót a kommunista párt irányítása alatt álló Kubával szemben. Donald Trump első, 2017 és 2021 közötti elnöki ciklusa alatt jelentősen szigorította a korlátozásokat, majd egy január eleji fenyegető kijelentését követően olajblokád alá vonta a szigetországot. Washington és Florida azóta további gazdasági szankciókat vezetett be kubai vállalatokkal és tisztségviselőkkel szemben, köztük Raúl Castro volt elnökkel szemben is. Az amerikai hatóságok azzal vádolják Castrót, hogy részt vett az 1996-os, négy fegyvertelen ember halálával végződő repülőgépes incidenshez kapcsolódó összeesküvésben.
A gazdasági nyomásgyakorlás mellett Washington az elmúlt hónapokban tárgyalásokat is folytatott a kubai vezetéssel a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről, az egyeztetések eredményével azonban elégedetlen volt, és újabb szankciókat vezetett be. Trump a múlt hónapban, az ENSZ Közgyűlése előtt arról beszélt, hogy Rubio aktívan részt vesz a tárgyalásokban, néhány nappal később pedig még úgy vélte, hogy a két ország katonai beavatkozás nélkül is megállapodhat. A héten az ENSZ-ben ismét kiéleződött a vita az amerikai embargó miatt. Washington emellett azzal vádolja a kubai vezetést, hogy nemzetközi terrorszervezetekkel működik együtt, és a kommunista ideológia terjesztésével, bevándorlással, illetve erőszakkal próbálja destabilizálni a térséget.
Kuba 2020 óta súlyos gazdasági és energiaválsággal küzd. A bruttó hazai termék visszaesett, a mintegy tízmilliós lakosságot rendszeres áramszünetek, élelmiszerhiány és infláció sújtja. A válság miatt tiltakozások törtek ki, és több százezer kubai hagyta el az országot, sokan az Egyesült Államokba költöztek.
