Halálhírét keltették Kim Dzsongunnak, a pletykák mögött komoly okok húzódnak meg
Egy, az Egyesült Államokban élő kínai disszidens kedden azt állította, hogy Kim Dzsongun agyvérzést kapott, majd egy pekingi kórházba vitték, ahol meghalt. Néhány órával később azonban az észak-koreai állami lap, a Rodong Sinmun képeket osztott meg a vezetőről, aki épp lányával közösen egy ruházati és cipőkiállítást nézett meg.
Az Észak-Koreával foglalkozó megfigyelők számára nem újdonság, hogy Kim Dzsongun halálhírét keltették, egy ilyen pletyka már-már rutinszerűen érkezik. Mivel az ilyen információk nehezen ellenőrizhetők a világ egyik legzártabban működő államában, ezért termékeny táptalajt teremtenek a találgatásoknak.
Ezúttal Hszie Van-csün, a kínai hatóságok által betiltott Kínai Demokrata Párt elnöke állította, hogy az észak-koreai vezető meghalt, de hasonló álhíreket már Hszi Csin-ping kínai elnökről is közzétett. A politikus szerint Kim Dzsongunt agyvérzése után Pekingbe szállították, mert Észak-Koreában nincsenek meg a kezeléséhez szükséges feltételek. Hszie szerint miután meghalt az észak-koreai vezető, holttestét titokban visszavitték Phenjanba, a rezsim pedig eltitkolja a halálát.
Ehhez képest a rezsim képein az látszik, hogy Kim Dzsongun és lánya, Kim Dzsue egy kiállításon vett részt. Ugyanakkor nem tudni, pontosan mikor készültek ezek a felvételek. Ha az észak-koreai vezetővel történt volna valami, annak az ország határain túl is látható jelei lennének: Kína megerősítené határainak biztonságát egy esetleges menekülthullám miatt, továbbá megélénkülne a mozgás az észak-koreai diplomáciai képviseletek körül. A dél-koreai hírszerzés nem számolt be a hírt alátámasztó információkról.
Az X-en olvashatók olyan bejegyzések is, amelyek váltig állítják, hogy az észak-koreai elnök meghalt, és a képeken csak a hasonmása látható.
Nem egyszerű az utódlás kérdése
Nem ez volt az első alkalom, hogy Kim Dzsongun halálhírét keltették: 2020-ban egy észak-koreai disszidens azt állította, hogy „99 százalékig biztos” abban, hogy az észak-koreai elnök egy szív- és érrendszeri műtét után meghalt. Nem sokkal később Kim Dzsongun megjelent a nyilvánosság előtt, így rögtön megcáfolta az állítást.
A pletykák egyik oka az utódlás lehet, hiszen Észak-Koreát három generáció óta a Kim család irányítja, azonban jelenleg nem egyértelmű, hogy Kim Dzsongun halála esetén ki örökli a hatalmat. Korábban Kim Ir Szen évtizedeken át készítette fel fiát, Kim Dzsongilt a hatalom átvételére. Mire előbbi 1994-ben elhunyt, az utódlási rend már szilárd alapokon állt, és Kim Dzsongil zökkenőmentesen lett Észak-Korea vezetője.
Ehhez képest Kim Dzsongun gyorsabb, de bizonytalanabb úton vált vezetővé. Miután apja 2008-ban agyvérzést kapott, Kim Dzsongunt gyorsan léptették elő a ranglétrán, és 2011-ben már egyértelműen Észak-Korea első embere lett. Ennek ellenére éveket töltött el hatalma megszilárdításával, riválisai félreállításával, valamint a vélt fenyegetések felszámolásával.
A dél-koreai hírszerzés jelenleg úgy véli, hogy őt lánya, Kim Dzsue követheti, aki egyre gyakrabban jelenik meg kiemelt eseményeken és katonai bemutatókon. Ugyanakkor a lány mindössze 13 éves, ráadásul Észak-Koreát eddig sosem vezette nő, így nem jelölték ki hivatalosan utódnak. Fiatal kora miatt egy esetleges hatalmi harcban is sebezhető lenne.
Nem csak Észak-Korea aggódhat vezetője egészségi állapota miatt
A másik indok Kim Dzsongun egészségi állapota lehet, ugyanis az észak-koreai elnök túlsúlyos és erős dohányos. A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat többször figyelmeztetett, hogy a vezető életmódja miatt nagy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Emellett a Kim családban gyakran fordultak elő szívproblémák és stroke.
Ha bármi történne Kimmel, az a szomszédos országok és a nemzetközi közösség számára is nagy téttel járna. Bármilyen válság Észak-Koreában kérdéseket vetne fel az ország nukleáris fegyvereinek ellenőrzésével és a politikai instabilitással kapcsolatban. Egy hatalmi harc agresszív lépésekre késztethetné a keményvonalasokat, menekülthullám alakulhatna ki a kínai határon, amely Peking és Szöul mellett Washingtont is cselekvésre ösztönözné.
Észak-Korea azonban továbbra is könnyű célpontja a hamis híreknek: csak egy egészen szűk kör fér hozzá rendszeresen Kim Dzsongunhoz, még a hírszerző szolgálatok is nehezen jutnak megbízható információkhoz. A rezsim sokszor szándékosan szivárogtat ki félrevezető adatokat, ami tovább nehezíti a tisztánlátást.
Ebből adódóan nehéz elhinni, hogy Hszie Van-csün valóban hozzáférhetett egy ilyen horderejű hírhez, miközben a szakértők és a hírszerzők nem találkoztak ilyen információkkal. A Kínai Demokrata Párt elnöke figyelemfelkeltésből vagy a pekingi–phenjani kapcsolat aláásása érdekében hozhatta nyilvánosságra az álhírt. Bármi is volt az indítéka, nem ő volt az első, aki kihasználta az észak-koreai vezetést övező bizonytalanságot.
